Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
20 marasztalta, a felebbezési biróság felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: Felperes felülvizsgálati kérelmében a S. E. 185. §-ának a) és c) pontjaira alapítottan anyagi és eljárási jogszabály megsértését panaszolja. Panaszai lényegileg alaposaknak találtattak. A felebbezési biróság Ítéletének indokai szerint azon az alapon utasította el felperest keresetével, mert felperes ideiglenes nőtartás iránt már lefolytatott egy pert alperes ellen és abban alperes a folyamatban levő házassági válóper jogerős eldöntéséig havi 90 korona tartásdíj fizetésére jogerősen köteleztetett; minthogy pedig a jelen perbeli alperes által beadott válóperbeli kereset, valamint a jelen perbeli felperes által a válóperben támasztott viszonkereset visszavonatott és ezen visszavonás következtében a válóper megszüntettetett: az ideiglenes nőtartás kérdése ez idő szerint is itélt dolognak tekintendő. A felebbezési biróság azonban jogszabályt sértett azzal, hogy felperest egyedül az itélt dologra hivatkozással keresetével elutasította; mert itélt dolog miatt való elutasításnak hivatalból nincs helye, az pedig nincs megállapítva, hogy alperes a per folyamán itélt dolog fenforgását kifogásul felhozta volna. Minthogy pedig a felebbezési biróság téves nézetéből kiindulva az ítélet alapjául szolgálható tényeknek a megállapításába nem bocsátkozott: Ítéletét a S. E. 204. §-a értelmében fel kellett oldani és ugyanazt a bíróságot további eljárásra s új határozathozatalra utasítani. Alperes felülvizsgálati kérelme a felebbezési biróság Ítéletének feloldása következtében tárgytalanná vált. (Kir. Guria I. G. 191/1910. 1910 október 6.) 3084. A gyámpénztárból felvett kölcsön behajtására irányuló perben sem a fővárosi központi pénztár gyámpénztári minőségben, sem az árvaszék, mint nem önálló perképes jogi személyek, sem az árvaszék elnöke nem léphetnek fel peres félként, hanem a gyámpénztár érdekeinek perben képviseletére a törvényhatóság erre jogosított közege van hivatva.