Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

IS czím nélkül visszatartott ez ingatlanoknak a felperes birtokába visszabocsátására kötelezte. (Kir. Guria I. G. 160/1910. 1910 szeptember 29.) 3082. A gazdatiszt szolgálatának a gazda részéről nem írásban eszközölt felmondása érvénytelen akkor is, ha a gazdatiszt a felmondást el is fogadta. A gazdatiszt szerződésének botrányt okozó magaviselet miatt való felbontása csak a felbontás okának írásbeli közlése mellett érvényes; ezt a felbontás okának a perbeli tárgyalási jegyzőkönyvben való előadása nem pótolja. A felebbezési bíróság G. László keresete alapján a közte és alperes R. Mihály között fennálló gazdatiszti szolgálati viszonyt felbontotta, ellenben a kir. Guria felperest keresetével elutasította a következő indokolással: Alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 185. §-ának a) és c) pontjai alapján támadja meg. Felhozott panaszai lényegileg alaposaknak találtattak. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint alperes, mint gazdatiszt felperes szolgálatában áll, és közöttük szerződésileg 3 havi felmondási idő van kikötve. Felperes az 1909. évi november hó 22. napján a szolgálatot 1910. évi február hó 22. napjára felmondotta s alperes a felmondást elfogadta. A felmondás után felperes azt a kijelentést tette, hogy ha alperes három hónapon át jól viseli magát, úgy tovább is megmaradhat a szolgálatban; de ellenkező esetben a november 22-iki felmondás továbbra is érvényben marad. Felperes egyébként a felmondást vissza nem vonta. Minthogy azonban az nincs megállapítva a felebbezési biróság ítéletében, hogy felperes részéről írásban történt volna alperessel szemben 1909. évi november hó 22. napján a szolgálati viszonynak 1910. évi február hó 22. napjára való felmondása, az 1900. évi XXVII. t.-cz. 12. §-a szerint pedig a felmondást írásban kell megtenni: anyagi jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a fenti tényállás alapján a felperes keresetének helyt adott s a peres felek között fennálló