Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

13 3079. Megbízás nélkül csak a veszély elhárítása okából szabad beavatkozni mások ügyének ellátásába, vagy akkor, ha olyan teljesítésről van szó, a melyre a harmadik személy kötelezve van és nem teljesít; a megbízás nélküli ügyvivő pedig köteles az érdekelt harmadik személyt beavatkozásáról sürgős veszély esetében legalább utólag, más esetben pedig előlegesen értesíteni ; a fent felsorolt eseteken kívül pedig költségei megtérítését csak akkor követelheti, ha a költekezés a harmadik személy túlnyomó hasznára vált és ezzel gazdagodott, vagy a beavatkozást utólag jóváhagyta. Ügyállás : K. Adolf pert indít a F. keresk. hitelintézet ellen 4096 K 50 f iránt azon az alapon, hogy ő mint alperes bérlője a házban ily értékű javításokat tett. A felebbezési biróság alperest 100 K megfizetésére kötelezte, további követelésével pedig felperest elutasította, a kir. Guria felperes felülvizsgálati kérelmének helyt nem adott a következő indokolással: A felebbezési biróság Ítéletét a felperes támadta meg a S. E. 185. §-a a) és c) pontjai alapján felülvizsgálati kérelemmel. Panaszai azonban alaptalanoknak találtattak. K. Miksa ugyanis, a kire mint tanúra éppen a felperes hivatkozott, nem tekinthető ebben a perben ügyfélnek, habár az alperes szövetkezetnek ő a vezérigazgatója, az ő tanúvallomására tehát a S. E. 61. §-a második bekezdése nem is alkalmazható. Nem bir megállható alappal felperesnek az a panasza sem, hogy a felebbezési biróság megsértette a megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó jogszabályokat, a mikor a keresetet az alperes beismerése alapján odaítélt 100 K-t meghaladó követelés tekintetében elutasította, mert általánosan követett jogszabály az, hogy megbízás nélkül csak a veszély elhárítása okából szabad beavatkozni mások ügyének ellátásába, vagy akkor, ha olyan teljesítésről van szó, a melyre a harmadik személy kötelezve van és nem teljesít; a megbízás nélküli ügyvivő pedig köteles az érdekelt harmadik személyt beavatkozásáról sürgős veszély esetében legalább utólag, más esetben pedig előlegesen értesíteni; a fent felsorolt eseteken kívül pedig költségei megtérítését csak akkor követelheti, ha a költekezés a harmadik személy túlnyomó hasz-