Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

XXI íolyólag nem érvényesíthet, a melyek az árverés előtti tulajdonosok kárára követtettek el. 3113. 92. Ha a malom és illetve annak szerkezeti részei nem voltak a házzal mint fődologgal oly állandó és elválaszthatatlan kapcsolatban, hogy annak czéljaira szolgállak volna : azok mint ingó dolgok a vevőnek történt átadással annak tulajdonaivá is váltak. 3118. J 00. Ha a szerződő felek tudomással birtak arról, hogy az illető birtokrészletekre nézve a tulajdonosok nyilvánkönyvben fel vannak cserélve és ugyancsak a szerződő felek akaratával történt az, hogy az okiratba adásvétel tárgyául az illető birtokrészlet, vagyis az az ingatlan jelöltetett meg, mely a telekkönyvben tévesen az eladó nevére van bejegyezve, ténjleg azonban más tulajdonát képezi, az pedig ki nem köttetett, hogy a nyilvánkönyvben tévesen más nevére írt ingatlanra nézve is tartozik az eladó a vevő részére adásvételi szerződést kiállítani: az okiratban foglalt adásvételi szerződés csakis akkép értelmezhető, hogy az illető birtokrészletekre vonatkozó téves bejegyzések kiigazításának és ebből folyóan a maga javára való bekebelezésének kieszközlését a vevő vállalta magára. 31 48. 167. Az adásvételi szerződésben felvett az a határozmány, mely szerint eladó szavatosságot vállal arra, hogy az épületeket mai jó karban fogja a meghatározott napon átadni, helyesen csak akkép értelmezhető, hogy az eladó a vevővel szemben, a ki az épületeket azoknak megszemlélése után vette meg, az iránt vállalt szavatosságot, hogy az épületeket olyan karban fogja átadni, a milyenben azok a szerződés kelte napját) voltak, az épületek kijavítását tehát nem az eladó, hanem a vevő vállalta el. 3148. 167. A legelő és erdőilletmény az elárverezett telek tartozékának tekintendő 3149 170 Az a jogszabály, hogy abban az esetben, ha az eladó a kikötött határidő bekövetkeztekor a telekkönyvi állást még nem rendezte akként, hogy vevő tulajdonát tehermentesen bekebeleztethesse, vevő a vételárt birói letétbe helyezni köteles, — csak annyiban nyerhet alkalmazást, a mennyiben vevő a vétel tárgyát birtokba kapta. 3170. 223. 9. A kölcsönügylet. Az a tény, hogy az adós a felvett kölcsön biztosítékául lekötött gyárat eladta, nem jogosítja fel a hitelezőt arra, hogy adósától a követelésnek birói kézbe helyezés által való biztosítását követelhesse. 3077. 10. A kölcsön biztosítására kézizálogul adott értékpapírokra a zálogbaadás óta esett osztalék vagy kamatjövedelem a kölcsöntartozás törlesztésére fordítandó még akkor is, ha az adóslevélben az elszámolási kötelezettség ki nem költetett. 3107. 82. A kölcsönügylet, ennek jogi természeténél fogva az adóslevél kiállítása állal, illetőleg a kötelezettség elvállalása által még nem. hanem