Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
98 csak az árveréskor folyamatban levő gazdasági év végével követelheti. A felebbezési bíróság a d-i ipar és kereskedelmi bank keresete alapján W. Ferencz alperest a keresetbe vett ingatlan kibocsátására kötelezte, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : A felperes, mint árverési vevő, a keresetet a megvett ingatlannak az alperes, mint haszonbérleti szerződésre hivatkozó részéről való birtokba bocsátása iránt indította. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a kereseti ingatlant az 1909. augustus 24-én megtartott birói árverésen a felperes vette meg és habár a 2 */. alatt csatolt árverési hirdetmény és árverési feltételek szerint az árverési vevő csak az árverés jogerőre emelkedése után volt birtokba lépendő, az árverés ellen pedig előterjesztés adatott is be s ezzel az árverés jogerőre emelkedése meg volt is akasztva, a végrehajtást szenvedő L. István, habár az árverési jogcselekmény előterjesztéssel meg volt is támadva, többé nem volt jogosítva az elárverezett ingatlan felett olyképen rendelkezni, hogy az előterjesztés elutasítása esetére az árverési vevő jogai, a mennyiben ez az árverési feltételeknek eleget tesz, megszorítást szenvedjenek és tehát nem volt jogosítva a már elárverezett ingatlant az árverési vevőre is kiható érvénynyel 1909 október 1-től kezdve egy évre az alperesnek haszonbérbe adni. A mennyiben mégis L. István végrehajtást szenvedő az elárverezett kereseti ingatlant a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az 1909 október 1-én kelt szerződéssel 1909. október 1-től kezdve egy évre az alperesnek haszonbérbe adta és az ' alperes haszonbérleti joga a telekkönyvi hatóságnak 1909 október 3-án kelt 4026. számú végzésével bekebeleztetett, ez a haszonbérleti ügylet az árverési vevő felperes irányában joghatálylyal nem bír és mint az árverés után kötött ügylet nem tartozik az 1881 : LX. tcz. 181. §-ában említett azok közé a haszonbérletek közé, a melyeknek az árverés idején már fennállása esetében az árverési vevő a használati jog átbocsátását csak az árveréskor folyamatban levő gazdasági év végével követelheti. A felperes tehát jogosan követelte a tulajdonjognak az ő javára az 1910 január 4-én kelt 3 */. alatti végzés alapján történt bekebelezése után az alperestől a kereseti ingatlannak 1909>