Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

94 A férjes nő súlyos kötelességszegést követ el férje ellen akkor, ha akként viselkedik, hogy azzal női jóhírnevét veszélyezteti. Az ily magaviseletű nőnek férje ellen ideiglenes tartás követeléséhez igénye nincs. A felebbezési bíróság F. Dezsőnét a férje ellen ideiglenes nőtartás iránt indított keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alaptalan felperesnek a S. E. 165. §-ának 6. pontjára alapított panasza; mert felperes e panaszát arra alapítja, hogy a felebbezési tárgyalást vezető elnök K. Ferencz tanút a jegyzőkönyvet vezető jegyző elé állíttatta és a tanúnak meghagyta, hogy vallomását ő maga mondja be közvetlenül a jegyzőkönyvbe, a mi meg is történt, ez alatt pedig az elnök más folyó ügyeket írt alá, úgy de ha való volna is, hogy e tanúnak kihallgatása a fentjelzett módon történt, ez nem állapítja meg a felhívott törvényhely esetét, a melynek esete ugyanis csak akkor forog fenn, ha a jegyzőkönyvezésre vonatkozó szabályok megsértésével jegyzőkönyvbe a felek vagy képviselőik írtak be, vagy mondottak be nyilatkozatokat. Nem bír megállható alappal felperesnek a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás ellen felhozott panasza sem; mert a felebbezési bíróság a S. E. 64. §-a szerint a bizonyítékokat, azoknak kivételével, melyekre nézve kötelező szabály áll fenn, szabadon mérlegelheti, tehát a tanúvallomások bizonyító erejének mérlegelése körében korlátolva nincs és csak arra van kötelezve, hogy a ténybeli meggyőződésére szolgáló okokat tüzetesen felsorolja, már pedig a felebbezési bíróság ennek a kötelezettségének megfelelt; mert az, hogy a felebbezési bíróság a tanukat szavahihetőknek tartja-e, vagy sem, hogy azok vallomásával mit vesz, vagy nem vesz bizonyítottnak és miért? és hogy mit kellett volna bizonyítottnak elfogadni és tényállásul megállapítani, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye, felülvizsgálat tárgyává nem tehető. A mi pedig felperesnek e panaszszal kapcsolatban a felebbezési bíróság elnökének pervezető módjával szemben felhozott panaszát illeti, az a felülvizsgálati kérelem érdemének elndöntése szempontjából tekintetbe nem vehető.