Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
90 3110. \ hosszabb lejáratú kölcsönnek időelőtti visszafizetéseért kikötött kártalanító (storno) díjnak kamat jellege van. Ha tehát a bíróság a hitelező javára a tőkét és bármely mellékkövetelés czímén annak nyolcz százalék kamatát megítélte : az 1877 : VII. t.-czik 4. §-a értelmében a kártalanító díjnak a tőke nyolcz százalékát meghaladó része meg nem ítélhető. A felebbezési bíróság m. takarékpénztárak központi jelzálogbankjának keresete alapján özv. B. Miklósné alperest a kereseti 35,872 K 56 f tőke és jár.-ban marasztalta, ellenben a 8%-ot meghaladó stornódíjat meg nem Ítélte, a kir. Guria pedig felperest az e részben beadott felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, midőn alpereseket a megítélt tőkék utáni 6% kamat, 1% kötbér és 1% kártalanítási díjon felül még 1% kártalanítási díj megfizetésére nem kötelezte, holott a kártalanítási díj a kikötött kamattól független oly szerződéses megállapodáson alapul, a melynek az adós alperesek magukat kifejezetten alávetették. Ez a panasz megállható alappal nem bír. Ugyanis, a mint azt a kir. Guria I. G. 199/1901., I. G. 31/909. és I. G. 55/909. számú határozataiban* már kimonuotta, a hoszszabb lejáratú kölcsönnek időelőtti visszatérítéséért kikötött kártalanítási (storno) díjának kamat jellege van. Ha tehát a bíróság a hitelező javára, mint a jelen perben is, a tőkét és egyéb mellékkövetelés czímén annak 8o/o kamatát megítélte: az 1877: VIII. tcz. 4. §-a értelmében a kártalanítási díjnak a tőke nyolcz százalékát meghaladó része meg nem ítélhető. E szerint felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan levén, azt elutasítani és egyúttal felperest a S. E. 204. §-a alapján a felmerült felülvizsgálati költségben is marasztalni kellett. (Kir. Guria I. G. 223/1910. 1910 november 29.) 3111. A bérbeadó nemcsak az általános jogelveknek megfelelően, de a dolog természetéből is kifolyóan, a bérlő* Lásd VI. kötet 529. és XIV. kötet 212. lapjain.