Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

82 3107. A kölcsön biztosítására kézizálognl adott értékpapírokra a zálogbaadás óta esett osztalék vagy kamatjövedelem a kölcsöntartozás törlesztésére fordítandó még akkor is, ha az adóslevélben az elszámolási kötelezettség ki nem köttetett. A felebbezési bíróság a p-i kölcsönsegélyző egylet keresete alapján K. Aurél alperest a kereseti 44,474 K 14 f és jár.-ban marasztalta, ellenben a kir. Guria a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: A kereset pénzkölcsön megfizetésére van irányozva és bizonyítékul az A) alatti adóslevél czímű okirat, valamint az első bíróságnál becsatolt számlakivonat hozatott fel. Az adóslevél tartalma szerint a kereseti kölcsön biztosítására kézizálogul takarékpénztári részvények és sorsjegyek adattak, a melyek közül a könyvkivonat szerint 1909 szeptember 2-án csak egy darab pécsi takarékpénztári részvény adatott el 7600 K-ért és a melyekről feltételezhető, hogy azok után 1905. évben történt zálogbaadásuk óta osztalék vagy kamatjövedelem esett, ezt a jövedelmet pedig a zálogtartó felperes az adós érdekében beszedni és a követelés törlesztésére fordítani tartozott. Alapos az alperesnek e részben emelt az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a zálogtartó említett kötelezettségére vonatkozó jogszabály sértésével abból a téves jogi álláspontból mellőzte az értékpapírok jövedelmére, ennek mennyiségére, beszedésére és hováforditására nézve a tényállás megállapítását, hogy az adóslevél a biztosítékul adott értékpapírokra nézve elszámolási kötelezettséget nem állapít meg és felperes a biztosítéki értékeket követelésének kielégítésére fordítani nem köteles, mert a kézizálog jövedelme a követelés törlesztésére lévén fordítandó, ezzel a követelés apasztandó és az alperesnek abbeli kifogása, hogy a kereseti követelés a kézizálog jövedelmének betudása után nem teszi ki a kereseti összeget, jogszerűen nem mellőzhető. Ezekből az indokokból a S. E. 204. § a alapján feloldó határozatot kellett hozni és ez által az alperes egyéb panaszai tárgytalanokká váltak. A felülvizsgálati eljárás költsége ezúttal a peres felek ré-