Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

80 mása alapján megállapította, hogy az alperes az őtet az átvételben gátló akadályok elhámltával 1910 január 8-án is késznek nyilatkozott az átvételre és hogy a felperes a bérleményt B. Jánosnak eladta és az átadás a felperes eljárása és magatartása miatt maradt el. A felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen maradván, őt kellett a S. E. 109., 168. és 204. §-ai alapján az alperesnek okozott felülvizsgálati költség megtérítésére kötelezni. (Kir. Guria I. G. 235/1910. 1910 november 23.) 3106. Állandó joggyakorlatunk a K. T. 224. §-ának azt a szabályát, hogy «az egyes tagok belépése a szövetkezetbe írásbeli nyilatkozat alapján történik*, a törvény szándékának és czéljának megfelelően a legszigorúbban értelmezi úgy, bogy azt semmiféle más alakiság nem pótolja, tehát a szövetkezet alapszabályainak enyhébb rendelkezése sem; következéskép az, a ki írásbeli nyilatkozat alapján a szövetkezetbe be nem lép, azt azon az alapon, hogy a szövetkezetből kölcsönt vesz fel és a kölcsönkötelezvényt aláírja, hogy továbbá a törzsjegyekkel (üzletrészekre) befizetéseket teljesít, tagnak tekinteni még nem lehet és reá nézve az alapszabályoknak a tagokra vonatkozó rendelkezései nem kötelezők. A felebbezési bíróság a H-megyei népbank mint szövetkezetet S. Izidor és társai ellen 3000 K s jár. iránt indított keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn Ítéletének indítóokául azt hozta fel, hogy A. Ármin, a ki nem írt alá belépési nyilatkozatot, nem tekinthető a szövetkezet tagjának, az alapszabályoknak a befizetések hovafordítására vonatkozó rendelkezései tehát őt nem kötelezik. Ez a panasz nem állhat meg. A felebbezési bíróság ugyanis a felperes panaszolta kijelentést nem is A. Ármin kezest illetően, hanem S. Izidort illetően tette meg, a kí a per jogalapját tevő, 3000 koronáról szóló kötelezvényt mint egyenes adós írta alá. Tekintve pedig, hogy állandó