Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

43 násza: hogy a csatolt és különben a felebbezési bíróság Ítélete szerint a peres felek között alakilag és tartalmilag nem vitás és a volt székelyezred parancsnoksága által felvett árverési jegyzőkönyvek,és kimutatások, jelesül az 1846. évi április hó 16. napján felvett árverési jegyzőkönyv a per tárgyává tett ingatlanokra nem vonatkoznának. Az 1896 :XXV. t.-cz. 2. §-a értelmében az 1. §-ban említett birtokterületeken levő szolgálmányokat a jelenlegi birtokos megválthatja, ha igazolja: hogy a birtokterületet ő, vagy jogelődei az 1848. évi január hó 1-ső napja előtt már birták és a volt földesúr ennek ellenében ki nem mutatja, hogy az átengedés határozott időre, vagy határozatlan időre ugyan, de a visszavétel jogának fentartásával történt stb. A felebbezési biróság Ítélete, valamint a tárgyalási jegyzőkönyvek és azok mellékletei szerint nem vitás a peres felek között az sem: hogy a per tárgyává tett ingatlanok a revindicalt hegységek kiegészítő részei; és a csatolt árverési jegyzőkönyvek szószerint azt tartalmazzák, hogy a volt székelyezred parancsnoksága az említett hegységeket 1848. év előtt 3 évről 3 évre adta ki haszonbérbe ; a miből a fennebbi jogszabályra való tekintettel következik, hogy a felperesek által a per tárgyává tett ingatlanokért fizetett bérösszeg nem az ingatlanokat terhelő oly szolgálmány, melynek megválthatósága törvény szerint kimondható volna; és a felhívott jogszabályból következik az is, hogy az a körülmény, melyre felperesek felülvizsgálati kérelmük rendén súlyt helyeznek, t. i. hogy az árverési jegyzőkönyvek rendén a bérösszeg fix taxa, vagy fix árenda elnevezéssel fordul elő, az ingatlanok jogi természetének megállapításánál lényegesnek egyáltalán nem tekinthető. Végül mindezekből jogszerűen következik az is, hogy a peres felek közötti jogviszony a magánjogi elvek szerint elbírálás alá eső, 1848. év után hallgatag megújított haszonbérletnek tekinthető. Ezeknél fogva nem sértett jogszabályt a felebbezési biróság, midőn felpereseket keresetükkel elutasította. A felülvizsgálati eljárási költség kölcsönös megszüntetése az 1896. évi XXV. t.-cz. 32., illetve 30. §-án alapszik. (Kir. Curia G. Zs. 3/1909. 1909 október 14.)