Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

13 létére hozta, hogy az általa más helyen hérelt földeken termett gabonát a bérleményen csépeltette ki, a szalmát ott hagyta és ekkép az eladott szénát a beszerzett szalmával kellően pótolta. A felebbezési bíróság a peres felek közt fennálló haszonbéri szerződést megszüntette, ellenben a kir. Guria felpereseket keresetükkel elutasította és az összes költségben marasztalta a következő indokolással: Felperesek a felebbezési bíróság Ítéletét sem felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadták, sem az alperesi felülvizsgálati kérelemhez nem csatlakoztak a miatt, hogy a felebbezési bíróság a szerződés megszüntetése végett a keresetileg felhozott összes panaszpontokat alkalmasaknak el nem fogadta; ezért a felebbezési bíróság ítélete csak az alperesi felülvizsgálati kérelem keretén belül vizsgálandó felül. A felebbezési biróság ítélete szerint a peres felek közötti haszonbérleti viszonyt megszüntette a miatt, hogy alperes a «Podhaj» dülőbeli bérelt rétről 1907. évben a 11—13 szekérnyi szénatermést eladta és ez által súlyos szerződésszegést követett el. A felebbezési biróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt alperes támadja meg felülvizsgálati kérelemmel és az ez irányban felhozott panasza lényegileg alapos is. Az alsóbirósági ítéletek ügyállása szerint a keresethez csatolt haszonbérleti szerződés peres felek között alakilag és tartalmilag nem vitás. E szerződés tartalma szerint alperes 1903. évtől 1915. évig terjedőleg haszonbérbe vette felperesek jogelődének a cs—i és a 1—i mintegy 236 magyar hold 771 •-ölet kitevő birtokát; annak 12. pontja szerint a bérlőnek a haszonbérelt birtokon termelt trágyát, takarmányt és szalmát nem szabad eladni, vagy a birtokról elvitetni; és a szerződés 23. pontja azt tartalmazza, hogy ha bérbevevő a jelen szerződésben elvállalt bármely kötelezettségének eleget nem tenne, jogában áll bérbeadónak a szerződést három havi felmondással felbontani. Jogszabály szerint ily általános szerződés megszüntetési kikötések esetén a haszonbérleti szerződés felbontásának kérdésében jogi beszámítás alá csakis a szerződésnek föltételeit számbavehető módon sértő cselekmények jönnek. A felebbezési biróság ítélete szerint az elsőbiróság Ítéleti