Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

7 1908. évi július hó 1. uapja után részben birtokba léptek, utóbb azonban a gyámhatóság az átruházás jóváhagyását megtagadta. E mellett a tényállás mellett a haszonbérleti szerződés átruházása, habár felperes beleegyezésével, de éppen az alperesek egy része által és csak feltételesen történvén, a feltétel bekövetkezéséig ama szerződés kikötéseinek betartása iránt jogilag alperesek is felelősek, de különben is az 1907/8. gazdasági évre vonatkozó ugarhagyás a dolog természeténél fogva az illető átruházás megtörténtekor már idejét multa és igy mi jelentősége sincs annak, hogy az addig hagyott ugart Sz. G. és társai utóbb felszántották. Ezeknél fogva, felperesnek egyéb és ekként tárgytalanná vált panaszai mellőzésével, felperes felülvizsgálati kérelmét annyiban, a mennyiben a haszonbérleti szerződés megszüntetését az 1908. évi október hó 1. napján kezdődő hatálylyal követeli, el kellett utasítani; egyebekben felperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni, a felebbezési bíróság Ítéletének e részben megváltoztatásával az A) alatti okiratban foglalt haszonbérleti szerződést az 1909. évi október hó 1. napján kezdődő hatálylyal megszüntetni, alpereseket a bérlemény visszabocsájtására kötelezni és mint a per végeredményéhez képest lényegileg veszteseket a S. E. 119., 168. és 204. §-ok alapján az összes költségben marasztalni. (Kir. Guria I. G. 148/1909. 1909 szeptember 28. 2957. Jogszabály az, hogy a mikor az írásba foglalt haszonbérleti szerződésben a kikötött feltételek nem teljesítése esetére a haszonbérleti szerződésnek megszüntetése csak általánosságban van kikötve, akkor a haszonbérleti szerződés csak a lényeges feltételek megszegése okából szüntethető meg. Jogszabály az, hogy a haszonbérleti szerződéseknél az elvállalt kötelezettségek teljesítése több haszonbérlő esetén egyetemleges még akkor is, ha az egyetemlegesség kifejezetten ki nem költetett, hacsak az ellenkező nincs kikötve. A felebbezési bíróság jogszabályt sértett ugyan az-