Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

XXXV bír, azonban a gyámhatóság jogosítva van a törvénytelen gyermek tartása érdekében a szükséges intézkedéseket meglenni és a természetes atyával szemben a per vitele szempontjából gondnokot vagy gyámot is kirendelni. 2990. 81. A mikor a törvénytelen gyermek tartására vonatkozó fizetési kötelezettség időtartama a gyermek bizonyos életkoráig bíróilag előzően már megállapíttatott, ez a körülmény nem zárja ki azt, hogy az anya a tartásdíj fizetését további időre is követelhesse, ha a gyermek abbanaz életkorban az anya társadalmi állásához képest keresetképtelen, a keresetképesség megállapításánál pedig tekintetbe veendő, hogy az anya jogosítva van oly életpályát választani gyermekének, a mely az ő társadalmi állásához illő és annak megfelel. 2990. 81. Jogszabály, hogy nem Magyarországon nemzett és nem is magyar honos törvénytelen gyermek részére magyar honossal szemben tartásdíj csak abban az esetben ítéltetik, ha abban az államban, hol a nemzés történt, ilyen keresetnek helye van és ha abban az államban nincs tiltó törvény arra nézve, hogy ottani honossal szemben magyar honos részére hasonló tartásdíj megítéltessék. 3020. 1 44. Annak meghatározására, hogy az állami gyermekmenhelyet, a nála elhelyezett törvénytelen gyermek tartása iránt ennek természetes apja ellen támasztott igény érvényesítésénél bíróság előtt az illető állami gyermekmenhely igazgatója, avagy a kir. kincstári jogügyi igazgatóság képviselheti-e, az illető szakminiszternek szervezeti rendelete, ennek hiányában pedig a m. kir. pénzügyminiszternek döntése az irányadó. 3047. 208. XVIII. AZ ÖRÖKLÉSI JOG. Az illető okirat egész tartalmából kitűnvén, hogy annak kiállítója vagyonáról halála esetére végrendelkezni kivánt, az okirat az 1876 : XVI. t.-cz. 33. $-ában előírt kellékek hiányában érvénvtelen. 2991. 83. Az 1876 : XVI. t.-cz. 6. §-a megkívánja, hogy a tanuk a halál esetére ajándékozó használta nyelvét értsék, de az nem szükséges, hogy az ajándékozásról szerkesztett okirat nyelvét az alkalmazott tanuk mindegyike értse, sőt az id. t.-cz. 4. ^'-ának ama rendelkezéséből, hogy az 1. §. Ö) p. esetében a tanuk közül legalább kettőnek írni és, olvasni kell tudnia, következik, hogy elég, ha a tanuk közül legalább kettő írni és olvasni tud azon a nyelven, a melyen az ajándékozó okiratot szerkesztették. 2991. 83. Az 1881 : LX. t.-cz. 66. ^'-ának kifejezett rendelkezése szerint a kedvezményezettet illető életbiztosítási összeg akkor sem vonható végrehajtás alá, ha kedvezményezettekül a biztosított örökösei vannak megnevezve, ebből a jogszabályból pedig folyik, hogy az örökhagyó hitelezői nem tarthatnak igényt erre a biztosítási összegre. 3062. 244. c*