Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

XXVIII jósával, hogy a bérnek pontos meg nem fizetése okából, a lakbérévnegyed végére kérje a bérleti viszony megszüntetését, a mely esetben őt a dolog természeténél fogva az egész évnegyedre járó bérösszeg illeti meg, hanem' kifejezetten az azonnal való megszüntetést kéri : akkor neki csak a bérleti viszonv ilyen megszűnéséig jár bér. 3015. 134. Jogszabály, hogy a bérbeadó a bérleménynek a kikötőit időtartamon át való zavartalan használatáért szavatol és a bérletnek az ő hibájából időelőtti megszűntéből eredő kárért felelős. 3045. 204. Az általános magánjognak azok a szabályai, a melyek a bérbeadókat a bérleti szerződés lejárata előtti megszüntetésére feljogosítják, akkor is alkalmazandók, ba a szerződési okiratban csak bizonyos más • setékre van a megszüntetés joga kikötve. 3048. 214. A ház jókarban tartása és a szükséges tatarozási és javítási munkák megtétele iránti kötelezettség teljesítésében való késedelmezés az általános magánjog szabályai szerint csak akkor eredményezi a bérbeadónak a szerződés lejárta előtti megszüntetésére a jogot, ha a jókarban tartásban való késedelmezés a bérlemény olyan fokú elhanyagolásával járna, hogy ezzel a bérbeadó érdekei jelentékenyen sértetnének, különösen pedig, ha a bérlemény ezzel állagában veszélyeztetnék. 3048. 211. A bérleti szerződésben kikötve levén, hogy bérlő az óvadékképen adott összeget a több évre kötött szerződés lejártát megelőző utolsó bérfizetésbe betudni jogosult: ennek a megállapodásnak hatálya kiterjed arra az esetre is, ha a bérelt ingatlan a bérleti idő letelte előtt bírói árverésen eladatik és a bérleti szerződés a felek közt korábban megszűnik. 30 52. 227. Az a körülmény, hogy a hitelező zálogjoga a bérbe adott háznak nemcsak állngára, hanem a bérjövedelmekre és a bérleti jognak bekebelezését megelőző rangsorban van bekebelezve, a bérjövedelmeknek zár alá vétele nélkül nem bír joghatálylyal. 3052. 227. 4. A szolgálati szerződés. Az 1907: XIX. t.-cz. 132. §-a szerint a kerületi munkásbiztosító pénztárak képviseletére az igazgatósági elnök és az ügyvezető elnök (titkár) együttesen lévén hivatva, valamely orvosnak a pénztárnál alkalmazása tárgyában egyedül a titkár által kötött szerződés a kerületi munkásbiztosító pénztárra nézve nem hatályos. 3002. 109. Az ilynemű szerződés nyilván a kerületi munkásbiztosító pénztár nagyobb meglerheltelésével járván, az 1907: XIX. t.-cz. 128. §-a szerint csak az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatóságának hozzájárulása és az állami munkásbiztosítási hivatal kifejezett jóváhagyása után válik érvényessé. 3002. 109. Az orvos a jogtalanul kiszolgáltatott járandóságot a pénztárnak visszafizetni tartozik. 3002. 109.