Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

XXIV Jogszabály az, hogy a haszonbérleti szerződéseknél az elvállalt kötelezettségek teljesítése több haszonbérlő esetén egyetemleges még akkor is, ha az egyetemlegesség kifejezetten ki nem köttetett, hacsak az ellenkező nincs kikötve. 2957. 7. Haszonbérlőnek az a ténye, hogy a szerződésben foglalt tilalom ellenére a haszonbérlemény egyik rétjén termett szénát eladta, nem tekinthető oly mérvű szerződésszegésnek, mely a haszonbéri viszony megszüntetését vonhatná maga után, ha bizonyítást nyert az, hogy haszonbérlő másutt vett szalmát, ezt a bérlemény területére hozta, hogy az általa más helyen bérelt földeken termelt gabonát a bérleményen csépeltette ki, a szalmát ott hagyta és ekkép az eladott szénát a beszerzett szalmával kellően pótolta. 2959. 12. Habár a haszonbéri szerződés szerint a bérösszeg pontatlan fizetése esetére a szerződés megszüntethető, az a mulasztás, mely szerint haszonbérlő a január 31-én lejárt haszonbért haszonbérbeadó részére csak február 3-án adta postára, tekintettel a haszonbérbeadónak a szerződés megkötése alkalmával tett arra a kijelentésére, hogy egy kis pontatlanság nem lesz baj s e miatt megszüntetési jogával nem fog élni, úgy tekintettel arra, hogy a késedelmi időbe ünnepnap is esett, oly csekély menthető késedelem, a mely miatt a haszonbérbeadó a szerződést megszüntetni nem jogosult. 2964. 27. A haszonbérbeadó azért, inert haszonbérlők a haszonbér esedékessége napján lakásuktól távol levén, oda csak d. u. 6 órakor érkeztek, nem volt jogosítva fizetés elmulasztása czímén a haszonbéri szerződést felmondani s ha haszonbérlők a felmondásban a haszonbérbeadó ügyvédénél leendő fizetésre utasíttatván, a haszonbéri összeget a távol lakó ügyvédhez nem azonnal vitték el, hanem csak a következő napon fizették meg, ezzel sem estek késedelembe. 2965. 29. Abban az esetben, midőn a haszonbéri szerződésben kiköttetett, hogy ha haszonbérbeadó a haszonbérlőnek élő és holt felszerelését megvenni szándékozik és ezt a szándékát a haszonbérlőnek meghatározott időpontban tudomására hozza, haszonbérlő azt a haszonbérbeadónak eladni köteles s ha az árra nézve egyezség nem jönne létre, akkor a felszerelés becsértéke a felek által választandó szakértők által megállapítandó, a megállapítandó becsértéket pedig haszonbérbeadó meghatározott napon megfizetni tartozik, azonban haszonbérbeadó, habár a vételhez való készségét kijelentette,^em a szakértők megválasztásába, sem a haszonbérlő által kieszközölt bírói becslésbe be nem folyt, sőt a bíróságnál a kitűzött árverés felfüggesztését kieszközölte s a haszonbérbeadó által ekkép előidézett kényszerhelyzetnél fogva az árverés nem foganatosíttathatott akkép, hogy annak megtartására több nap álljon rendelkezésre : haszonbérbeadó — figyelemmel arra is, hogy a felszerelések nagyobb költség nélkül eltarthatok nem voltak s a haszonbéri idő lejárván, haszonbérlő a bérleményt visszabocsátani tartozott, — a becsérték és az árverésen elért vételár közti különbözetet, valamint a becslési és árverési költséget haszonbérlőnek megfizetni tartozik. 2967. 32.