Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

108 az alperes szakította meg és hogy az alperes bontó keresetét jogerősen elutasító ítélettel is a felperes terhére a felebbezési bíróság ítéletében fölhozottakat az alperes részéről megbocsátottaknak kell tekinteni. Ez a panasz lényegében alapos. Az alperes ugyanis, a megállapított és általa meg nem támadott tényállás szerint, a felperest még 1904. évi márczius havában hagyta el, azzal az ürügygyei. hogy D--be utazik fia ügyeinek rendbehozására és azóta sem a házassági életközösséget vissza nem állította, sem a felperes tartásáról nem gondoskodik. Tekintve pedig, hogy jogszabályaink értelmében a férj a feleségét a házasság tartama alatt illően eltartani köteles, a nő pedig ezt a tartást házon kívül is követelheti, ha a férje a házassági életközösséget a nő hibáján kívül önként megszünteti, az alperes tartozott volna bebizonyítani, hogy egyfelől a felperes tűrhetetlen magaviselete okozta a házassági életközösségnek az alperes részéről megszüntetését és hogy másfelől a felperes olyan erkölcstelen életet él, a mely az alperest a házon kívül eltartás alól mentesíti. Az alperes által meg nem támadott és így a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó ama tényállás szerint azonban, a melyet a felebbezési biróság állapított meg, az alperesnek ez a bizonyítás nem sikerült. Az alperes ugyanis a felperesnek ama tényei okából, a melyeket a felebbezési biróság Ítéletében a kereset elutasítására hoz föl indító okok gyanánt, nevezetesen: orvosi hírnevének meghurczolása, állandó üldözése, elmebetegség okából gondnokság alá helyezésének megkísérlése, még 1904 márczius 1. napján a b—i kir. törvényszéknél bontó pert indított a felperes ellen. Ezt a bontó pert a m. kir. Guria 1907 október 23-án 4321. sz. a. hozott, az iratoknál levő ítéletével jogerősen elintézte olyképen, hogy elutasította az alperest ama kereseti kérelmével, hogy házasságát a felperes hibájából bontsák föl, lényegében azért, mert a biróság az alperes ellenében fölhozott vétkes cselekményeket megbocsátottaknak tekintette. Mivel pedig az alperes ugyanezeket az okokat hozza föl ebben a perben olyanok gyanánt, a melyek miatt Ő magát jogosultnak érezte a házassági életközösségnek a felperessel szemben megszüntetésére, holott jogerős Ítélet mondja ki, hogy ezek az