Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

92 2995. Nincs ugyan jogilag kizárva az, hogy az összeszámolásnak eredményét az anyagi jog szempontjából a felek bármelyike megtámadhassa, azonban erre nézve nem egyszerűen új elszámolásnak és különösen az ellenféltől tételes felszámítás követelésének van helye, hanem az szükséges, hogy a megtámadó fél megfelelő adatokat, nevezetesen számszerűen tüzetes tételeket hozzon fel és kimutasson. A fellebbezési bíróság a sz.-i gazdasági és iparbank részvénytársaság keresete alapján T. Lajos alperest a kereseti 79,000 K tőke és jár. megfizetésére kötelezte, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bir megállható alappal. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint alakilag való, hogy az A) alatti okirat ugyan lényegileg biztosítéki okirat, a mely szerint felperes alperesnek 79,000 K hitelt és ennek erejéig alperes felperesnek jelzálogi biztosítékot nyujlott, azonban az A) alatti okirat tartalmazza azt is, hogy ez a biztosíték fedezetül szolgál mindazoknak a követeléseknek, melyek felperest alperessel szemben akár folyószámla tartozásból, akár bármely minőségű váltónyilatkozatból vagy bármi egyéb tartozási érdekeltségből kifolyóan megilletik vagy jövőben megilletni fogják és joga lesz felperesnek akár váltói úton, akár az A) alatti okirat alapján köztörvényi úton követelését alperessel szemben per útján érvényesíteni. Az A) alatti okirat most ismertetett tartalmánál fogva felperes az A) alatti okirat alapján köztörvényi úton alperessel szemben pert indíthatott és csak azt tartozott kimutatni, hogy alperessel szemben az A) alatti okiratban kijelölt valamely czimen követelése van. Ilyen körülmények között egyrészről a S. E. 31. §. 1. pontja szerint felperes részéről nem keresetváltoztatás az, hogy a per során felhozta: hogy alperessel szemben az A) alatti okirat keretén belül minő czímen van követelése; másrészről az ügy érdemére nem döntő az, hogy felperes az A) alatti okirat kiállítása-