Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

76 valamely eljárási jogszabály helytelenül alkalmazására, vagy mellőzésére visszavezethető panaszt fel nem hoztak. Azonban alaposnak találtatott a felpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság az ügy eldöntésénél az anyagi jogszabályokat helytelenül alkalmazta, a mikor a felpereseket igénykeresetükkel elutasította és őket az első- és másodrendű alperesek javára az elsőbirósági és felebbezési költség fizetésére kötelezte. A védekező alperesek a felebbezési biróság Ítéleti indokai szerint beismerték a keresethez csatolt okiratok tartalmi valódiságát. Az A) alatt kivonatos, utóbb pedig teljes másolatban csatolt haszonbérleti szerződési okirat és annak záradéka pedig azt tartalmazza, hogy a felperesek haszonbérbe adták a t.-i határban levő ingatlanokat 1901 október 1-től 1911 szeptember 30-ig tartó 10 évre, a mely haszonbérlethez B. E. társként járult hozzá, a 25. pontban foglalt azzal a kikötéssel, hogy a szerződés bármely pontjának be nem tartása esetében a haszonbérbeadók jogosultak a haszonbéri viszonyt nyomban megszüntetni és a haszonbérlőt a haszonbérlet tárgyát képező ingatlanokból, a gazdasági év végét be nem várva, minden kártérítés nélkül kimozdítani. Tényállásként fogadta el a felebbezési biróság azt is, hogy B. E. haszonbérlő szerződési kötelezettségeinek eleget nem tett s azért a felperes haszonbérbeadók ellene 1908 márczius 26-án a haszonbérletből kimozdítás iránt keresetet indítottak és abban a perben 1908 Sp. I. 154/4. szám alatt hozott jogérvényes Ítélettel B. E. a haszonbérletből kimozdíttatott s a felperesek végrehajtás útján a haszonbérlemény birtokába 1908 május 5-én helyeztettek. Végül a keresethez D. és E. alatt csatolt végrehajtási jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy a haszonbérleményen levő mintegy 78 és 50 holdnyi őszi rozsvetés reménybeli termést a másodrendű alperes 1908 január 5-én és 6-án foglalta le, az elsőrendű alperes pedig ugyanazt 11)08 február 26-án felülfoglalta B. E. haszonbérlővel szemben. A haszonbérbeadó felperesek részére kikötött az a jog, a melynél fogva a haszonbérleti szerződés bármely pontjának be nem tartása esetében a haszonbérleti viszonyt nyomban megszüntethetik és a haszonbérlőt a haszonbérleményből, a gazdasági év végének bevárása nélkül minden kártérítés nélkül kimozdíthatják, minden harmadik személy, tehát a haszonbérlő hitelezői