Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

6 <i tői felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bír megállható alappal. Az erdőtörvény 91. §. rendelkezése ugyanis a dolog természeténél fogva, de az erdőtörvény 90. §. útmutatása szerint is csak akkor alkalmazható, ha a kártétel erdőben követtetett el, azonban a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, de az e törvényszakaszban kijelölt valamely alapra visszavezethető panasszal meg sem támadott tényállás szerint alperes a fák és bokrok kiirtásánál okozott kártételt nem erdőben, hanem mezőgazdasági művelés alatt álló területen követte el, a legeltetésre nézve pedig az erdőtörvény a tényleges kár kétszeresének követelhetését feltétlenül, illetőleg egyenesen nem rendeli és felperes fel sem hozta azt, hogy az illető helyen az erdőtörvény 85. §. alapján olyan érték és árszabályzat van megállapítva, a mely szerint a legeltetéssel okozott tényleges kár mellett ennek kétszerese igényelhető volna. A felebbezési bíróság, elfogadva a szakértők többségének véleményét, felperes javára az alperes által fák és bokrok kiirtásával, úgyszintén legeltetéssel okozott tényleges kárt teljes öszszegében állapította meg; azonban a felebbezési bíróság ítéletében foglalt és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, de az e törvényszakaszban kijelölt valamely alapra visszavezethető panaszszal meg sem támadott tényállás szerint alperes a felperes részére, ennek akkori bérlője N. J. udvarába meghatározott mennyiségű faanyagot behordott és ennek értéke 44 K; e mellett a tényállás mellett pedig helyes a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy ezt a 44 K-t a felperes tényleges kárának teljes összegéből levonta, mert alperes azzal a 44 K erejéig felperes részére nyilván szolgáltatást teljesített és így ennek beszámításával felperes tényleges kárának teljes összege nem kevesbedett. Mindkét fél részben nyertes és részben vesztes lett és mindkét fél felebbezése csak részben vezetett sikerre ; ilyen körülmények között tehát nem ütközik a S. E. 110. és 168. §-aiban foglalt jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, á mely szerint alperest az elsőbirósági eljárás költségének egy részében elmarasztalta, a felebbezési eljárás költségeit pedig a felek között kölcsönösen megszüntette.