Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

leti jogviszony létrejött; megállapítják azt is, hogy a bérlő a bérelt területen mily ipart űzhet és hogy üzeme érdekében mily átalakításokat és berendezéseket tehet, szóval magukban foglalják a peres feleknek a bérleti viszony létesítésekor a kölcsönös érdekek figyelembevételével kifejezésre jutott akaratát. Ezeket a szerződéses megállapodásokat, tehát mindegyik félnek magára nézve feltétlenül kötelezőknek kellett tartania, tekintet nélkül arra, hogy utóbb talán arról győződött meg, hogy azok az ő üzleti érdekeinek meg nem felelnek, mert elemi jogszabály, hogy a szerződéseket úgy kell megtartani, a mint azokat a felek megkötötték és hogy azoktól csakis újabb kölcsönös megállapodással szabad eltérni, de sohasem az egyik félnek egyoldalú akaratelhatározásából, még akkor sem, ha ez az eltérés az illető fél szempontjából érthetőnek, szükségesnek és megokoltnak látszanékMár pedig S. Miksa bérlőnek a bérbeadó felülvizsgálati kérelmében panaszolt és fönn elősorolt ténykedései, a melyeket a felebbezési biróság valóknak állapít meg és a melyeknek megtörténte a felek közt különben sem vitás, a közte és a bérbeadó közt létrejött szerződésnek nyilvánvaló megsértései, a melyeket nem menthet a felebbezési biróság által megállapított az a szükségesség sem, a melyre a felebbezési biróság a bérlő üzemének jellegéből és terjedelméből következtet, mivel egy utóbb talán meg nem felelőnek bizonyult szerződés hiányait a szükségességokából sem szabad önkényesen pótolni, még kevésbé szabad ugyanebből az okból nyilván szerződésellenesen cselekedni. A Cf), Df) és Ef) alatti okiratok, a melyek együttesen tartalmazzák a peres feleknek a bérleti jogviszonyt szabályozó megállapodásait, kifejezetten megállapítják, hogy a bérlő a bérelt területet és helyiségeket csakis bútorüzlete és az ehhez szükséges műhelyek czéljaira használhatja és hogy ott csakis azokat az átalakításokat, építkezéseket és berendezéseket létesítheti, a melyek ezekben az okiratokban említvék és az azok kiegészítő részét tevő, a peres iratokhoz is csatolt tervben feltüntetvék. Mivel pedig ezekben az okiratokban nincsen szó arról, hogy a bérlő a bérelt területen forgácspinczét, fedélszineket, szemétgödröt létesíthet és a kapu alját lemélyitheti, sem arról, hogy kovácsműhelyet és csillárgyárat is létesíthet, sem pedig arról, hogy gépkocsi javítóműhelyet is rendezhet be, mivel ezeket a létesítményeket a periratokhoz csatolt terv sem tartalmazza; mivel abból,