Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

mében az épületek évenkinti javításának és jókarban való fentartásának kötelezettsége a haszonbérbeadóra háríttatott, következésképen a leltár aláírásának megtagadása a felperes jogos érdekeit nem veszélyezteti. Az elsőbiróságnak a felebbezési biróság által egész terjedelmében elfogadott és a felperes által panaszszal meg sem támadott, a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó Ítéleti tényállása szerint, az alperes 1906. év őszén, a haszonbérlemény területén álló fák egy részét meggalyaztatta ugyan, de csak azokat a gályákat vágatta le, a melyek lelógtak, és az alperest a földek megszántásában akadályozták, ellenben azt meg nem állapította, hogy eme galyazás által a fák épségükben, értékükben vagy növekedésükben csorbulást szenvedtek volna; már pedig a haszonbérlő rendszerint jogosult a haszonbérlemény állagának és tartozékainak sérelme nélkül mindazokat az akadályokat elhárítani, a melyek őt a haszonbérlemény rendszerinti megmívelésében és hasznosításában akadályozzák. Végül a felebbezési biróság valónak fogadta ugyan el, hogy az alperes a felperestől haszonbérelt ingatlan területéről 80 szekér trágyát, a Kis-Gs.-i községtől haszonbérelt területre hordatott és annak javítására fordított, másfelől azonban azt is megállapította, hogy a Kis-Cs.-i községtől birt 10 hold területű ingatlant 1905. évi szeptember hó 4-ik napján a 2'/. alatti szerződés mellett eredetileg a felperes vette haszonbérbe, ennek 4. pontja szerint a felperes kifejezetten kötelezte magát a szóban forgó ingatlant a haszonbérletnek hat évre terjedő tartama alatt egyszer megtrágyázni, és végül, hogy a felperes a 2'/. alatti szerződésen alapuló összes jogait és kötelezettségeit az alperesre ruházta át a nélkül, hogy a 2*/. alatti szerződés azt tartalmazná, hogy az alperes ezt az ingatlant a felperestől kibérelt ingatlanoktól elkülönítetten köteles kezelni; ellenben megállapítást nyert az is, hogy az alperes a alattival haszonbérelt ingatlan termését a felperestől haszonbérelt területre szállította és ugyanott fogyasztatta el. Minthogy ezek szerint az alperes azzal, hogy idegen területet trágyázott meg, a felperes által reá hárított és a felperest is terhelő kötelezettséget teljesített, s a felperes tulajdonát tevő ingatlan trágyaállományát növelte azzal a trágyamennyiséggel, a mi a községi területen termelt takarmányból származott: annál-