Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

24 kasz csak akkor nyerhet alkalmazást, ha az illető ingatlanra nézve a végrehajtási árverés már megtörtént; már pedig az alsóbirósági ítéletekből, tárgyalási jegyzőkönyvekből és ezek mellékleteiből, mint eziránt a S. E. 197. §. szerint egyedül tekintetbe vehető adatokból nem tűnik ki, hogy alperes részéről az felhozatott volna, hogy akkor, a mikor egy későbbi hitelező felperes követelését magához váltani kívánta és ennek teljesítését felperes megtagadta, az illető ingatlanra nézve a végrehajtási árverés már megtörtént; ilyen körülmények között tehát már ezért sem lehet a jelen perben a beváltás felajánlásának és megtagadásának jogi jelentősége és így a felebbezési bíróság azzal, hogy azok iránt, a bizonyítást mellőzte és a tényállást meg nem állapította, az ügy érdemére befolyással biró lényeges eljárási szabályt meg nem sértett. Egyébiránt a dolog természetéből következik, hogy a menynyiben az illető későbbi hitelező a beváltást érdekében levőnek tartotta és komolyan czélba vette, módjában állott ezt, ha az illető árverés már akkor megtörtént, az illető tkvi hatóságnak a megfelelő összegnek bírói letétbe helyezése mellett felperes ellenzése ellenére is érvényesíteni. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, de e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint az A) alatti okirat alakilag és tartalmilag való; már pedig e szerint az okirat szerint K. Samu és neje mint egyenes adósok együtt vették fel a kereseti 8000 kor. kölcsöntőkét és nem mint kezesek vagy készfizető kezesek, hanem mint egyenes adósok kötelezték magukat egyetemlegesen annak megfizetésére. Az egyetemleges adóstársi viszonyból jogszerűen következik, hogy a hitelező, a végrehajtási törvény 190. §-ban meghatározott eset kivételével, követelését bármelyik adósától egészen követelheti, aminek pedig további jogi következménye az, hogy a hitelező egyik vagy másik adóstársat a kötelezettség alól fel is mentheti, az az ellen fennálló zálogjogáról tetszése szerint le is mondhat, illetve ezt a zálogjogát csökkentheti és így a fietést teljesítő adóstársnak a többi adóstárssal szemben keletkezhető visszkereseti igényére tekintettel lenni nem tartozik. Ilyen körülmények között nem szolgálhat ebből a szempontból felperes hátrányára az, hogy K. Samuné ingatlan jutalékára