Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

15 jesítés okából kötbér fizetésére kötelezte, holott a felperes szintén nem teljesítette a B) a. szerződésben elvállalt kötelezettségeit. Ez a panasz lényegében alapos. A peres felek közül ugyanis az alperes a B) a. szerződésben az általa a felperesnek eladott házaknak 1905 május 20-ig tehermentesítését és a M.-utczában fekvő háznak ugyanemez időpontig saját nevére Íratását kötelezte, míg a felperes a maga A.-utczai házára C. 4. a. a pesti magyar kereskedelmi bank javára bekebelezett tehertételnek törlésére kötelezte magát. Az 1905 május 20-iki határidőt a felek, a megállapított tényállás szerint, egyetértően 1905. évi július hó 20-ig tolták ki. E határidőn belül, ugyancsak a megállapított tényállás szerint, az alperes a B) a. szerződésben vállalt teljesítést megkezdette, mert tetemes összegű tehertételt töröltetett, másokat — bár kitörlés nélkül — kiegyenlített, a M.-utczai házra nézve jogerős befejezést nyert az a per, a mely a ház tulajdonának az alperes nevére bekebelezését gátolta úgy, hogy e bekebelezésnek már mi sem állotta útját. Ezzel szemben a felperes a maga szerződéses kötelezettségének teljesítése végett semmiféle lépést nem tett, mert az a körülmény, hogy a D) a. szerint a szóban forgó C. 4. a. tehertétel már a B) a. szerződés megkötésekor sem állott fenn és annak törlése a felperes kérelmére bármikor bekebelezhető lett volna, nem mentette fel a felperest ennek a törlésnek valóságos bekebelezése alól, mert csak így teljesíthette a JB) a. szerződésnek, az alperes javára kikötött életjáradék nyilvánkönyvi biztosítására vonatkozóan megszabott feltételeit. Mert a forgalom és hitel, de a szerződő fél érdeke szempontjából éppenséggel nem alárendelt jelentőségű, vájjon az anyagi jog szerint megszűnt jelzálogos követelést a telekkönyvből valósággal kitörlik-e, avagy az ott továbbra is mint joghatályos tehertétel szerepel, mert ez nemcsak megtévesztésre adhat okot, hanem újabb nyilvánkönyvi jogok szerzésének is válhatik alapjává, a miből mind a tulajdonosra, mind pedig az érdekelt jelzálogos hitelezőkre nézve igen nagy jogsérelem hárulhat. Éppen ezért az alperesre sem lehetett közömbös, hogy a felperes mikor törölteti az A.-utczai házára C. 4. a. bekebelezett zálogjogot és hogy mikor szerzi meg az alperes a maga életjáradéka javára az annak a B) a. szerződéssel az amaz ingatlant terhelő követelések közt biztosított rangsort. Mivel pedig jogszabály, hogy az, a kit kétoldalú szerződés