Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

4 igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság, ítéletének a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásában a jelzett terület elvonása tényként megállapíttatott, ez elvonás azonban alperest az elvont haszonnak a jelzett időre való követelésére fel nem jogosítja; mert alperes a területelvonást tudva, a tényállásból kitűnően azt, hogy emez elvonás ellen tiltakozott, vagy csak fel is szólalt, nem állította és megállapíttatni sem kérte; és minthogy alperes annak ellenére, hogy az általa haszonbérelt területből felperes mintegy 47a holdnyi területet közczélra elvont, és annak ellenére, hogy e területelvonásról tudomása volt, a haszonbért éveken át csonkítatlanul és minden fentartás, tehát aránylagos bérleengedés követelése nélkül is megfizette: ezeknél fogva alperest a jelzett terület elvonásába beleegyezőnek kell tekinteni; következéskép nem is jogosult arra, hogy területelvonás alapján felperestől bármi czímen is kárpótlást követelhessen. A felebbezési bíróság tehát jogszabályt sértett, a midőn felperest a kereset beadása előtti három évre elvont haszon megtérítésére kötelezte; a miért is ítéletét e részben megváltoztatni és alperest víszontkeresetével elutasítani kellett. Egyebekben azonban felperes felülvizsgálati kérelme alaptalannak találtatván, azt elutasítani kellett. Ugyanis felperes részben leszállított keresetében azért kérte a közte és alperes között létesült haszonbéri szerződést megszüntetni és alperest 8000 K kárösszeg és járulékainak megfizetésére kötelezni, mert alperes a szerződést megszegte és mert alperes a haszonbéri szerződés 4. pontjának rendelkezése ellenére a vonatkozó épületeket nem a tervnek megfelelően építette, melléképületeket egyáltalán nem emelt és a sasos kerítést csak részben létesítette. A mi már a szerződésnek előbb való megszüntetését illeti, ez csak akkor foglalhat helyt, ha magában a szerződésben kiköttetik, hogy bizonyos esetben a szerződés azonnal megszüntethető, vagy ha az 0. P. T. 1118. §-ának valamely esete fenforog. A tényállás szerint tartalmilag való haszonbéri szerződésben megszüntető okul csak a haszonbéri összeg pontatlan fizetése határoztatott meg, az e czímen való megszüntetéstől azon-