Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

292 miniszterrel egyetértőleg és a szerződő pénzintézet meghallgatása után, a fizetési határnapot deczember l-ig elhalaszthassa. Az eddig felsorolt rendelkezésekből kétségtelen, hogy a magyar agrár- és járadékbank részvénytársaságnak a szőlőfelujítás czéljából teljesítendő műveletei tekintetében minden irányban az állami fennhatóság befolyása érvényesül, s hogy szervezete számos közjogi elemet egyesit magában. Az állam az agrár- és járadékbankban részére a jelzett közgazdasági czél előmozdítása érdekében nemcsak különös jogelőnyöket biztosít, hanem az által, hogy ama pénzintézet közczélra szolgáló műveleteinél közegei által közvetlen intézkedési és ellenőrzési tevékenységet gyakorol, azt közjogi jellegű, a társulati alapon nyugvó egyéb közhasznú, de egyedül a magánjog terén mozgó pénzintézetekétől eltérő kivételes állással ruházta fel. Az intézmények ezen közjogi jellege már a törvény 3. §-ának ama rendelkezéséből is kitűnik, mely szerint a földmívelésügyi miniszter a költségvetés előterjesztése alkalmával köteles a törvényhozásnak az előző évi kezelésről tett intézkedéseiről (törvény 1. §. a) b) c) d) p.) azok eredményéről és egész eljárásáról részletesen indokolt szakszerű jelentést tenni és kimutatni, hogy a 2. §-ban megállapított 1,200.000 forint évi részletekből mekkora összegek vitettek át és állanak még rendelkezésre és hogy az egész hitelmaradványból a következő évben mennyi fog előreláthatólag felhasználtatni. Az agrár- és járadékbank szervezetének eddig feltüntetett közjogi vonatkozásai már tárgyi szempontból sem teszik indokolttá a szőlőfelujitási kölcsönből eredő tartozások fennállásának a rendes birói úton való megbirálását, de magának a törvénynek további rendelkezései alakszerüleg is elvonják a vonatkozó kérdések elbírálását azon jogszabályok uralma alól, a melyek a közönséges magánjogi viszonyokból származó igények érvényesítésénél irányadók. Ugyanis a törvény 11. §-a (végső bek.) szerint a kölcsön felmondása esetén a behajtás a 13. §. értelmében történik, mely szerint a kölcsönző pénzintézet az adósok hátralékairól a kormánybiztos aláírásával ellátandó hátralékkimutatásokat készít s azokat a pénzügyigazgatóságoknak megküldi. Ezen hátralékkimutatások, úgyszintén azoknak a pénzügyigazgatóság által hitelesített teljes vagy kivonatos másolatai a bírósági eljárásban a végrehajtható közokirat minőségével bírnak. A pénzügyigazgatóságok