Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
88£ akkor létezett vagyoni állapot szolgálhatott, és így az az elhatározás már csak évek multán bekövetkezett szétválás esetében jogszerűen alkalmazást nem nyerhet. Már pedig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt, a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, de e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint, a perbeli feleknek az A) alatti közjegyzői okiratban kifejezett az az elhatározása, hogy a házasság felbontását kölcsönösen előmozdítják, megváltozott, a perbeli felek a házassági együttélést még kilencz évig folytatták és közöttük a házassági együttélés az 1904. évi augusztus hó 24. napján szűnt meg; e mellett a tényállás mellett tehát a fenn kifejtettekhez képest felperes részéről az A) alatti közjegyzői okiratban történt átvállalás jogilag hatályát vesztette; éppen ezért a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, bogy az A) alatti közjegyzői okiratban történt átvállalás alapján az illető 20,000 K-át felperes kereseti követelésébe beszámította. Áttérve alperes felülvizsgálati kérelmére, a fenn kifejtettekhez képest alperesnek nincs jogszerű igénye ahhoz, hogy az illető' 20,000 K tőkét felperes kereseti követelésébe beszámítsa; ebből folyóan tehát alperesnek ahhoz sincs joga, hogy annak a tőkének a kamatát beszámíthassa. Ezeknél fogva felperes egyéb, ekként tárgytalanná vált panaszainak mellőzésével, alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani, ellenben felperes felülvizsgálati kérelmének helyet adni, a felebbezési bíróság Ítéletének e részben megváltoztatásával^ alperest további 20,000 K tőkében, ennek kamatában, és mint ekként teljesen vesztest a S. E. 168. és 204. §§. alapján a felebbezési és felülvizsgálati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Guria I. G. 101/1909. 1909 június 22.) 2950. A felebbezési bíróság a S. E. 167. §-a értelmében csakis az ott egyenként felsorolt két esetben jogosult határozatát az elsőbiróságtól eldöntött kérdésre szorítani és az ügyet, a mennyiben szükségesnek látja, az elsőbiróságboz visszautasítani. A felebbezési bíróság Ítéletét, további eljárás elrendelése mellett a kir. Curia feloldotta a következő indokolással:
