Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

280 tározott hozzájárulása hiján a haszonbérleli szerződés 21. pontja ellenére fogadni el az esedékes haszonbérrészietet az alperessel ellenkövetelésének beszámításával, hanem a kit a haszonbérleti szerződés 22. pontja szerint férjének, mint megbízottjának az alperesek beszámítási kísérletével szemben elfoglalt visszautasító álláspontja különösen is kötelezett. Ily körülmények között az alperesek csakis akkor teljesítetlek volna a szerződés értelmében, ha az esedékes félévi haszonbérösszeget teljes összegében és az 1907 május 14. napjáig járó 5%-os késedelmi kamataival együtt megfizették volna akár a felperesnek, akár neki és a feleségének együtt, ellenkövetelésüket pedig per útján érvényesítették volna. Mivel azonban az alperesek fönnjelzett eljárásukkal a szerződés ellenére cselekedtek; mivel az alpereseknek ez a szerződésellenes eljárása nemcsak azt a jogi következést vonja maga után, hogy a felperes a hátralékos bérösszeget tőlük a szerződés értelmében követelheti, hanem a szerződés 21. pontjában megírt egyéb jogkövetkezmények érvényesíthetését is; mivel a felperesnek az alperesek ellenében az 1907. évi május hó 1-én esedékessé vált haszonbérösszeg hátralékos része erejéig foganatosított végrehajtási eljárás folyamán a p—i. kir. Ítélőtábla által 1908. évi szeptember hó 9. napján 1942. sz. a. hozott és a m. kir. Curia 1908. évi deczember hó 23-án 5513. sz. a. kelt helybenhagyó végzésével jogerőssé vált végzése szerint is, abból a haszonbérrészletböl 5680 K 65 fillért a felperes javára fönnállónak kellett tekinteni, mert erre az öszszegre nézve K. Lipótné nyugtatványa nem bizonyilja, hogy annak megfizetése a felperest is kötelező joghatálylyal történt: mivel ezekből az adatokból kitűnően, az alperesek az 1907. évi május hó 1-én esedékes volt 12,250 koronás haszonbérrészletből 5680 koronát 65 fillért, a lejáratot jóval meghaladó időpontban sem fizették volt meg; mivel a haszonbéri szerződésnek fönnidézett 21. pontja értelmében is, a haszonbérösszeg nem pontos és nem teljes fizetése esetén a bérbeadók jogosultak a haszonbérleti jogviszonyt azonnal megszüntetni, a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg. midőn ezt a megszüntetést ki nem mondta, miért is, Ítéletének e részben megváltoztatásával, ennek az Ítéletnek a rendelkező része értelmében kellett határozni. A haszonbérleti jogviszonyt azonban azért kellett csak 1909. évi október hó 31-ével megszűntnek kimondani, mert a gazdasági év cz idő szerint már annyira előrehaladt, hogy a ha-