Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

250 esedékessé válik akkor is, ha felperestől ennek hibáján kívül az illető öt éven belül az illető házkezelés elvonatik. Á felebbezési bíróság valónak fogadta el azt, hogy alperes az illető házakat a leányára tulajdonjogilag átruházta és alperes leánya felperest az illető kezeléstől az 1908. évi november hó 1. napján elmozdította; ez a tényállás is a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál irányadó, mert alperes ez ellen a tényállás ellen a most idézett törvényszakaszban meghatározott alapra visszavezethető panaszt csatlakozási kérelmében fel sem hozott. Az alsóbirósági Ítéletekből, tárgyalási jegyzőkönyvekből és mellékletéből kitetszőleg alperes fel sem hozta azt, hogy a leánya az illető házak átvételekor az A) alatti okiratban foglalt szerződést magára nézve kötelezőleg elfogadta, holott jogilag kétségtelen, hogy ennek az elfogadásnak megtörténtéről alperesnek kötelességében állott volna gondoskodni; éppen ezért felperes az illető kezelés iránt nem az alperes leányával, hanem csak alperessel van szerződési viszonyban és így az A) alatti okiratban foglalt szerződésnek minden irányban teljesedésbe menetele iránt felperessel szemben jogilag az alperes felelős. Nem változtathat ezen az a körülmény, hogy az illető házak, mielőtt azokat alperes a leányára átruházta, esetleg zár alá helyeztettek és esetleg közvetlenül ez által vonatott el felperestől a kezelés; nem pedig azért, mert ebben az esetben is az illető zár alá helyezés az alperes jogcselekményének volna tekintendő. A fenn ismertetett tényállás mellett a fenn kifejtettekhez képest felperesnek a kötbérhez való igénye alperessel szemben az 1908. évi november hó 1. napján jogilag megnyílt; erre nézve ugyanis nem bír jogi jelentőséggel az, hogy felperes az illető két lakást még birja és ehhez való joga a telekkönyvbe be van jegyezve; nem pedig azért, mert a felebbezési bíróság ítéletében foglalt ügyállás szerint felperes kötelezőleg kijelentette, hogy a jelen per jogerős eldőltével azoktól eláll és mert az, hogy felperes az alperessel szemben ennél többre kötelezve lenne, a fenn ismertetett tényállás mellett a fenn kifejtettekhez képest jogszerűen meg nem állapítható. Köztörvényi ügyekben a kötbér, ha ahhoz az érdekhez mérten, a minek biztosítására kiköttetett, aránytalanul magas, a bíróság által megfelelően mérsékelhető; az pedig, hogy mi az az érdek, a minek biztosítására a kötbér kiköttetett, hogy ehhez az