Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

242 Alperes felülvizsgálati kérelme alaptalannak találtatott. Alaptalan jelesül alperesnek az itélt dologra alapított kifogása ; mert a peres felek között lefolyt előző perben hozott Ítélet következtében csak az vált itélt dologgá, hogy alperes felperes gyámoltját mint ennek vélelmezett nemzője 18 éves korának betöltéséig köteles eltartani, hacsak önfentartási képessége előbb nem állana be; eme korábbi ítélet tehát a felperes gyámoltja 18-ik életévének betöltése után hatályát veszítvén, nem lehet itélt dologról szó akkor, midőn felperes 18-ik életévének betöltése után további tartását az alapon kéri, hogy gyámoltja állandó betegeskedése következtében teljesen munka- és keresetképtelen. A mi már most eme kérelemnek, a felebbezési bíróság által történt teljesítését illeti, az az anyagi jog szabályaiba nem ütközik; mert az amaz erdélyi részekben is kifejtett joggyakorlat szerint, melyekben az osztrák polgári törvénykönyv most is hatályos, a törvénytelen gyermek vélelmezett nemzője a gyermek részére annak elfogadott keresetképességi időpontja után is kötelezhető annak további tartására, ha mint a jelen esetben megállapíttatott, a gyermek oly betegségben szenved, melynél fogva munka- és keresetképtelensége a keresetképesség tekintetében elfogadott életkor elérte után is fennáll. De alaptalan alperesnek egyéb panasza is; mert a felebbezési bíróság a bizonyítási teher szabályait sem sértette meg, mivel mig egyfelől íelperes annak bizonyítására, hogy gyámoltja 18-ik életévének eltelte után is teljesen munka- és keresetképtelen, önként vállalkozott, addig másfelől annak, esetleg végrehajtás megszüntetési kereset útján való bizonyítása, hogy felperesnek kereseti joga illetve követelése a gyámolt munka- és keresetképességének beálltával megszűnt, alperest terheli; és mert annak megjegyzésével, hogy a gyógyítás költsége szintén a tartási kötelezettség keretébe tartozik, a felebbezési bíróság a tartási összegnek a ténykérdések tekintete alá eső meghatározásánál jogszabályt nem sértett, mivel e megállapításnál felperes gyámoltjának megállapított állandó betegsége mellett a törvénytelen gyermek társadalmi állását és alperes vagyoni viszonyait mérlegelése körébe vonta.