Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

235­Az idézett szakaszok rendelkezéseinek összevetéséből és czéljából már nyilvánvaló, hogy valamint a beköltözés idejében létező s a használhatóságot gátló hiányok a beköltözési idő el­érkeztekor, vagyis késedelem nélkül azonnal bírói szemle útján állapítandók meg, éppen úgy a bérlet tartama alatt beállott ilyen gátló akadályok is a bérlő tudomásra jutásakor késedelem nélkül birói szemle útján állapítandók meg és csakis az igy késedelem nélkül megállapított hiányok lehetnek azok, a melyeken a bérlő elállási jogot alapíthat, mert a szemle kérésében késedelmes bérlő, a ki a bérletet a támadt hiányok mellett is tovább hasz­nálja, ezekbe belenyugodottnak tekintendő. Az alperes azonban a neki már 1908 január 22-én tudo­mására jutott nedvesség megállapítására szolgáló szakértői szem­lét csak a tudomására jutástól számított három hónap elteltekor,. 1908 április 22-én, és igy nyilván elkésetten kérvén, a három hónap elteltekor kért szakértői szemle eredménye az alperes el­állási jogának megállapítására annyival kevésbé tekinthető alkal­masnak, mivel a bérlemény egy részét képező pinczére nézve talált nedvesség a pinczét sem teszi egyáltalán használhatlanná és ez a nedvesség el is hárítható, a miből folyólag az alperes nem a bérlettől való elállást, hanem abban az esetben, ha a bérlet tar­tamának csak 6-ik hónapjában észlelt nedvesség nem az alperes­hibájából keletkezett, csak a pinczének a kibérlés czéljára alkal­mas fokig való szárazzá tételét követelheti, feltéve azt is, hogy a szárazon tartás iránti kötelezettséget nem az alperes vállalta magára. Alperes a két keresettel két bérévnegyedre követelt bérösz­szegek és ezek kamatja iránti fizetési kötelezettség tekintetében egyedül a bérlettől való elállási joggal védekezvén, minthogy ez a jog a fentiekhez képest őtet meg nem illeti, ennélfogva a meg­támadott ítéletnek a bértőkékre és ezek kamatjára vonatkozó el­utasító, valamint, a viszonkeresetnek helyet adó részeit meg kel­lett változtatni és az alperest a bértőkék és ezek kamatai fizeté­sére kötelezni, a viszonkeresetet pedig elutasítani kellett, nem állván útjában jogilag a marasztalásnak az a körülmény, hogy az alperes a bértőkéket birói letétbe helyezte, mert a felperes fize­tést volt jogosítva követelni. Ellenben a felülvizsgálati kérelmek el voltak utasítandók a keresetbe vett 73 K és 73 K üvegbiztositási dijak tekintetében,

Next

/
Thumbnails
Contents