Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

228 2927. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az igénykereset nemcsak tulajdonjogra, hanem egyéb olyan igényre is alapítható, a mi anyagi tartalmánál fogva egyáltalában, vagy ez idő szerint jogilag akadályozza azt, hogy a lefoglalt vagyon a végrehajtató hitelező kielégítésére fordíttassék. Ilyen igénye van annak, a ki ingatlant vásárolván, a vételárt a tehermentesítés biztosítása céljából birói letétbe helyezte, az ellen, a ki a letéti összeget az eladó elleni követelése miatt utóbb végrehajtásilag lefoglalta. A felebbezési bíróság P. Józsefet az a—i ipar- és népbank elleni igénykeresetével elutasította, ellenben a kir. Guria felperes felülvizsgálati kérelmének helyet adott akként, hogy a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával a m—i kir. járásbíróságnál 14/1908. nyilvántartási tételszám alatt vezetett és a t —i kir. adóhivatalnál 20/1908. naplóczikk alatt kezelt 12,957 K 50 f-t és ennek leléti kamatait a foglalás alól felmentette arra az esetre és annyiban, ha és a mennyiben G. I. és P. József között arra a letétre nézve fenforgó jogviszony bíróilag akként rendeztetik, hűgy annak a letétnek P. József javára visszautalása következik be ; egyúttal az elsőbirósági, felebbezési és felülvizsgálati eljárás költségét a felek között kölcsönösen megszüntette a következő indokolással: Felperes panasza lényegileg alapos. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint ugyanis az; igénykereset nemcsak tulajdonjogra, hanem egyéb olyan igényre is alapítható, a mi anyagi tartalmánál fogva egyáltalában, vagy ez idő szerint jogilag akadályozza azt, hogy a lefoglalt vagyon a végrehajtató hitelező követelésének kielégítésére fordíttassék. Az alsóbirósági ítéletekben, tárgyalási jegyzőkönyvekben és ezek mellékleteiben foglalt ügyállás szerint a felek között nem vitás az, hogy P. J. az 1907. évi február hó 7. napján 35,840 koronáért megvette Gz. I.-nak bizonyos ingatlanát, 4048 kor. vételárt kifizetett, a belvárosi takarékpénztár részvénytársaság javára az illető ingatlanra bekebelezett adósságból 19.200 koronát átvállalt és a még hátralékos 12,592 korona vételárról eladó javára kötelezvényt állított ki, mely kötelezvény szerint vevő köteles eladónak a 12,592 korona vételárat 1907. év november hó 23. napján pontosan fizetni, ha ezen idő alalt a vevő által megvett