Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

matot itélt meg; ellenben jogszabályba ütközik a felebbezésí bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint alperest ennek a tőkének és kamatainak csak ezután kezdődő negyedévi 400 K ás részletekben leendő fizetésére kötelezte; mert alperes a fenn kifejtettekhez képest az árát megtartván, a B) a. okiratban foglalt és a felek valódi akaratának megfelelő kikötmények hatályukban maradtak ; ehhez képest alperesnek csak arra volt joga, hogy a számbavehető hiányok pótlását követelje és ennek megfelelő értéket a vételárból a kellő időben pótlásnak elmaradása esetében megtartsa, mindenesetre tartozott volna tehát alperes a 62 K levonásával a kamatfizetést és az 1908. évi márczius hó 1. napján a részletfizetést megfelelően megkezdeni és kellően folytatni; ezt pedig alperes elmulasztván, ez által egész hátralékos tartozása járulékaival együtt a B) a. oktratban foglalt kikötményhez képest egyszerre és egészen lejárt. Ezeknél fogva a felebbezésí bíróság Ítéletének e részben megváltoztatásával alperest a 351 K 50 f után 5% kamatnak a kereset megindításától számítva leendő fizetésére, továbbá a 2688 K-nak és 1907. évi deczember hó 1. napjától 772% kamatának nem ezután kezdődő részletekben, hanem 15 nap alatt egyszerre és egy összegben leendő fizetésére kötelezni, egyebekben pedig felperest a per főtárgyára nézve felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. Az összes költség a felek között a S. E. 110., 168. és 204. §-ai alapján kölcsönösen azért szüntettetett meg, mert a fenn kifejtettekhez képest felperes keresete eredetileg részben időelőtti volt, a perre mindkét fél okot adott és alperest részben késedelem is terheli, azonban a per végeredményéhez képest mindkét fél részben nyertes és részben vesztes lett. (Kir. Curia L G. 29/1909. 1909 április 28.) 2919. A hosszabb lejáratú kölcsönnek idő előtt visszafizetéseért kikötött kártalanító (storno) díjnak kamat jellege van. lia tehát a bíróság a hitelező javára a tőkét és bármely méllékkövetelés czímén annak nyolcz százalék kamatát megítélte: az 1877: VII. t.-czikk 4. §-a érteiméhen a kártalanító díjnak a tőke nyolcz százalékát meghaladó része meg nem állapítható.