Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

205 Az alsóbirósági Ítéletek ügyállása szerint L. Mihályné felperesnek és a per során hozzácsatlakozott társainak keresete arra irányult, hogy a per tárgyává tett ingatlanokat terhelő szolgálmányok megváltbatóknak mondassanak ki. Elsőrendű alperes a kereset ellenében azzal védekezett, hogy a volt s —i úrbéri alispáni bíróság A. község bírája és esküdtjei által a volt úrbéresek és az összes községi birtokosok nevében a volt földesúr ellen a község általános határának tagosítása és a közös erdő és legelő elkülönítése iránt folyamatba tett perben 173. sz. a. kelt Ítéletével a per tárgyává tett ingatlanoknak jogi természetét már megállapította és az 1896 : XXV. t.-ez. értelmében e megállapítás folytán nincs helye annak, hogy az ingatlanokat terhelő szolgálmányok megváltása és ezzel kapcsolatban az ingatlanoknak tulajdonul leendő megszerzése megengedtessék. A felebbezési bíróság a kereseti kérelemnek helyt adott, mert ítéleti indokolása szerint az alperesek részéről felhívott bírói ítélet által a felperesek jogelőde és a volt földesúr között a per tárgyává tett ingatlanokra vonatkozóan fennállott jogviszonyt jogerősen megállapítottnak nem tekintette, minthogy a felperesi jogelőd a felhívott Ítélet alapját képező perbe személyesen beidézve és meghallgatva nem lett és a felebbezési biróság megállapíthatónak nem találta, hogy a felhívott ítélet a felperesi jogelődnek kézbesítve volt volna; és ennek folytán a felebbezési biróság a kiderített tényállásból arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az említett ingatlanok az 1896 :XXV. t.-cz. 1—3. §-aiban jelzett jogi természettel bírnak. A felebbezési bíróságnak ezt az ítéletét anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt özv. 1. K. Henrikné alperes támadja meg felülvizsgálati kérelemmel és az ez irányban előterjesztett panaszai lényegileg alaposak is. Általános jogszabály az, hogy a tagosítással kapcsolatban a megszüntetett úrbéri rendezetlen jog- és birtokviszonyok is rendezendők és jelen esetben az egyes telkeknek vagy telekrészeknek úrbéri vagy majorsági természete itéletesen eldöntendő volt annál is inkáb, mert az ezek után a közösen használt erdők és legelőkből a volt úrbéresek és úrbéres zsellérek részére kihasítandó illetmény kizárólag ez alapon állapíttathatott meg. Általános jogszabály az is, hogy birtokrendezési ügyben a községi összes birtokosok, a földesurak kivételével, a községi bíró-