Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

201 lése körébe vonta, az pedig lényegtelen, hogy ezt az okiratot melyik peres fél csatolta. Alapos ugyan a felperesi felülvizsgálati kérelemben felhozott .az a panasz, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértésével mondotta ki a perbe lépett özvegy H. Károlynénak rosszhiszeműségét a végrehajtást szenvedőnek elhalt atyja, id. H. Károly után maradt hagyaték elfogadása körül, mert néhai id. H. Károlynak és nejének közös és kölcsönös végrendelete 1904 október 22-én •és tehát a végrehajtató alperes követelésének keletkezése előtt alkottatott és a néhai H. Károly utáni öröklésnek az 1907 június 7-én történt foglalás után 1907 július 12-én bekövetkezett megnyílta előtt rosszhiszeműségről szó nem lehet; azonban a felebbezési bíróságnak az igénykereset elutasítására vonatkozó döntése mindamellett helyes azért, mert a 24. a. csatolt biztosítékfelajánlási okirat szavainak közönséges értelme azt fejezi ki, hogy néhai id. H. Károly örökhagyó az okiratban felhozott értékpapírokat az E.-gőzmalom társaság budapesti czégnek olyképpen nyújtotta, hogy ezek a végrehajtást szenvedő öszszes tartozásainak fedezésére szolgáljanak, a melyek a végrehajtást szenvedőnek az említett czéggel való üzleti összeköttetéséből származnak a nélkül, hogy az is kifejeztetett volna, hogy a tartozások alatt csak az okirat kiállítása után keletkezendő tarto?ások legyenek értendők; továbbá, mert az E.-gőzmalom társaság budapesti czég és ennek T—t bejegyzett fiókja ugyanazon egy jogi személyt képez és így a czég budapesti főtelepénél letett biztosíték a fióktelepnél keletkezett korábbi tartozás fedezésére is szolgálván, ez utóbbi tartozás kielégítésére is fordítható és lefoglalható volt. Az alperes csatlakozási kérelme arra irányúi, hogy a felebbezési bíróság ítéletének az a téves indoka, mely szerint néhai H. Károly hagyatékának tiszta értéke 60.000 K-ra rúg. akként helyesbíttessék, hogy a hagyaték értéke 120.000 K-t felülhalad, mivel ez a felebbezési tárgyaláson nem volt vitás. Minthogy azonban nincs nyoma a felebbezési bíróság tárgyalási jegyzőkönyvében vagy Ítéletében annak, hogy a peres felek néhai H. Károly hagyatékának értékére nézve megegyező kijelentést tettek volna és a felebbezési bíróság nem is bocsátkozott a hagyaték értékének megállapításába, hanem az okiratok tartalmából csak azt következtette, hogy a végrehajtást szenvedő-