Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

197 2913. Valamely széntelepnek anyagi kiaknázási joga iránt létrejött haszonbéri szerződésben foglalt ama kikötés alapján, hogy az illető ingatlanokra az adományozott és adományozandó bányabirtokra és tartozékaira a szénk 11 tatás, a szélibányanyitás, szénkiaknázás és szénjövedelem beszedhetés haszonbérleti joga a haszonbérlő javára bekebeleztessék, haszonbérlő a 2819/1888. sz. I. M. rendelet értelmében a telekkönyv szempontjából csak azt igényelheti, hogy a kőszénkutatási, kőszénbányanyitási és kőszénkiaknázási joga bekebeleztessék vagy előjegyeztessék, nem pedig azt, hogy külön az elfoglalt földterületekre nézve a haszonbérlet joga a rendes telekkönyvekbe bejegyeztessék. A felebbezési bíróság alperest 378 K kőfejtési költségben marasztalta •és megfelelő szerződés kiállítása, valamint a bányahaszonbérleti jog bekebelezésének tűrése iránti viszonkeresettel, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy szerinte a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy bár felperes az utólag elfoglalt földterületért 2944 K 50 f-t kért megítéltetni, a felebbezési bíróság e czímen 2994 K 50 f-t itélt meg. hogy alperest viszonkeresetével elutasította, hogy alperest és nem felperest marasztalta el az elsőbirósági és felebbezési eljárás költségében és hogy felperes javára az elsőbirósági eljárás költségét különben is és indokolatlanul tulmagas összegben állapította meg; azonban ezek iránt alperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bír megállható alappal. Felperes ugyanis az elsőbiróságnál az 1908. évi márczius hó 14. napján felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint az utólag -elfoglalt területért csakugyan 2944 K 50 f-t kért megítéltetni, azonban az elsőbiróságnál az 1908. évi szeptember hó 24. napján felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint összesen annyit kért megítéltetni, a mennyi a kivett szakértői véleményben foglaltatik és a felebbezési bíróság ennél többet összesen meg nem itélt; a felebbezési bíróság tehát a felperes kérelmén túl Ítéletében nem terjeszkedett.