Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

194 a D) a. okirat 11. pontjában folytatólag közelebbi meghatározások is foglaltatnak az okszerű gazdálkodás mivoltára nézve, azonban ezek a meghatározások a dohánytermelésre tüzetesen csak akként vannak vonatkoztatva, hogyha bérlők dohányt termelnének, az uradalom ezt nem ellenzi, az ennek termelésére fordítandó terület azonban egyenlő részben csakis az őszi és tavaszi kalászos gabonafélék termesztésére fentebb maximumként megállapított területből vonható csak el, a mint másrészt ez esetben a bérlők a dohány termelése folytán követelt trágyatöbblet beszerzéséről és pedig saját költségükön tartoznak gondoskodni és e részben az uradalom támogatására semmi irányban sem tarthatnak igényt; a D) a. okirat 11. pontja továbbá azt tartalmazza, hogy a dohánytermelés bérlők külön jövedelmi forrását képezvén, az azzal járó mindennemű költségek csak őket terhelhetik, azonban maximumban 200 kat. hold dohánytermeléshez szükséges összes építkezéseket, valamint a dohánykertészek és azok állatai elhelyezésére szükséges épületeket az uradalom-bérlők meghallgatása mellett saját költségén fogja építtetni és bérlőknek átadni, — az uradalom más czímen és terjedelemben semminemű építkezési kötelezettséget nem vállal és minden ebbeli beruházásról a bérlők saját költségükön, kizárva az uradalom minden hozzájárulását, kötelesek gondoskodni; végül a D) a. okirat 17. pontja szerint bérbeadó uradalom a bérleményt a bérleti idő első 2 éve alatt saját költségén épületekkel akként fogja felszerelni, hogy többi között a dohánytermeléshez szükséges épületek és pedig 200 kat. hold dohánytermelésnek megfelelőleg szárító pajták, simító házak, 40 család részére dohányos kertész lakások és istállók és kút legyenek. Az alsóbirósági Ítéletek és tárgyalási jegyzőkönyvek tartalma szerint a felek között nem vitás az, hogy az illető bérleményen korábban dohány nem termeltetett és hogy alperes az illető bérleményen a bérleti idő első 2 éve alatt 20790 köbméter űrtartalmú dohányszárító pajtát felépíttetett és felpereseknek át is adott. A felebbezési bíróság azt. hogy a feleknek a haszonbérleti szerződés létesítésénél az alperes által felépítendő dohányszárító pajták terjedelmére nézve mi volt a valódi egységes akarata és akaratkijelentése, lényegileg nem a D) alatti okiraton kívül levő körülményekből, hanem a D) alatti okirat tartalmából állapította meg; de különben is abban az esetben, ha a felek