Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

175 leszámítolási hitelt nyitott és ezért alperesek saját személyükben egyetemleges kötelezettséget vállaltak akként, hogy ha az illető váltók a fizetés hiányából felvett óvást követő 15 nap alatt be nem váltatnak, a megfelelő összegeket alperesek tartoznak felperesnek megfizetni, ha azonban az illető részvénytársaság időkőzben csőd alá kerülne, vagy magát fizetésképtelennek nyilvánítaná, felperesnek joga leend az alperesek által elvállalt Összeg erejéig alperesektől biztosítást kérni és a birtokában levő, bár le nem járt váltókra is alperesek ingatlanaira bekebelezést eszközölni. Az A) alatti okirat most idézett iartalmával, a használt szavak közönséges értelménél fogva világosan ki van fejezve az, bogy az illető részvénytársaság csődbe jutása esetében felperes alperesektől az illető összegek erejéig, tehát úgy a már lejárt, mint a még le nem járt váltókra nézve biztosítást követelhet; már pedig a tárgyalási jegyzőkönyvekben foglalt ügyállás szerint a felek között nem vitás az, hogy az illető részvénytársaság •ellen a jelen per megindítása előtt csőd nyittatott. A tárgyalási jegyzőkönyvekben foglalt ügyállás szerint alperesek azt vitatták, hogy az illető váltók a jelen per megindítása előtt már lejártak, és így felperes tőlük nem biztosítást, hanem fizetést követelhetne; azonban ez a körülmény valósága esetében sem eredményezheti azt, hogy alperesek biztosíték gyanánt birói letétbe helyezésre ne köteleztessenek; mert a birói letétbe helyezés a közvetlen fizetéssel szemben tárgyilag és jogilag kevesebb; ha tehát felperest a több esetleg megilleti, felperes a kevesebbre irányuló kérelmével el nem utasítható; ebből a szempontból pedig a birói illetékesség kérdése a S. E. 148. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál tekintetbe nem vehető. Ezek szerint az, hogy felperes keresetét fizetésre irányította, és utóbb birói letétbe helyezésre módosította, a keresetváltoztatás fogalma alá nem esik; egyébiránt felperes keresetét a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint az elsőbirósági eljárásban és alperesek 'érdemleges ellenkérelmének előterjesztése előtt módosította; a pernek ebben az állásában pedig felperes a S. E. 31. §-a szerint keresetét meg is változtathatta volna. Ilyen körülmények között a jelen per érdemére nem döntő az, hogy az illető váltók a jelen per megindításakor már lejártak-e vagy nem? ez iránt tehát a felebbezési bíróság a tényállás megállapítását jogszabály megsértése nélkül mellőzhette.