Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

171ben bírói egyezséget kötöttek, mely szerint a czég arra kötelezte magát, hogy a kávéházi helyiséget 24 óra alatt kiüríti, a felperessel szemben pedig a pert letették. Később alperesek újból pert indítottak a felperes ellen a kávéház kiürítése iránt, mely per még folyamatban van, ezután J. Györgyné is indított pert a felperes ellen szerződés felbontása és bérlemény visszabocsátása iránt; ebben a perben hozott Ítélet még nem jogerős. A peregyezség alapján alperesek kérelmére a kielégítési végrehajtás rendeltetett el a czég ellen kiürítés iránt és többrendbeli jogorvoslat után 1908 november 13-án a kávéházi helyiség végrehajtás útján kiüríttetett és alpereseknek mint végrehajtatóknak átadatott, minek folytán felperes onnan kihurczolkodott. Most felperes keresetet indít a tulajdonosok ellen a végrehajtás hatálytalanítása iránt. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria a felebbezési bíróság Ítéletét megváltoztatta; az alperesek javára, a b—i járásbíróságnak 1908 július 7-én 1908. Sp. III. 1181/4. szám alatt hozott végzésével a 6. számú házban levő kávéházi, helyiség kiürítése tárgyában M. Benedek és társa czég ellen elrendelt kielégítési végrehajtást a felperessel szemben mindaddig, mig az egyrészről felperes, másrészről J. Györgyné M. Boriska és M. Benedek és társa czég közt megkötött bérleti szerződés érvényében fennáll, nem foganatosíthatónak mondotta ki és alpereseket perköltségben marasztalta a következő indokolással : A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, s a felhozott panaszok lényegileg alaposaknak találtattak. A felebbezési bíróságnak az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott tényállása szerint a B.-n 6. sz. a. fekvő háznak tulajdonosai az alperesek voltak. Abban az időben ezt a házat összes helyiségeivel és felszereléseivel az alperesek bérbeadták M. Benedek és társa czégnek, és pedig a végrehajtási iratoknál 1908. V. XVII1805. sz. a. eredetiben levő szerződési okirat és arra reá írt záradék tartalma szerint 1903. évi július hó 8-tól, 1913. évi július 8-ig tartó 10 évre, a mely szerződési okirat alapján ez a bérleti jog M. Benedek és társa bérlő czég javára telekkönyvileg is bekebeleztetett. A megállapított tényállás szerint továbbá az alperesek az így bérbeadott házat adásvételi szerződés mellett később eladták J. Györgyné M. Boriskának, a kinek javára a tulajdonjog be is kebeleztetett, az eladó alperesek javára pedig a vételárhátralék erejéig a zálogjog kebeleztetett be, és egyszersmind feljegyeztetett a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséig terjedő