Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

161 czéljait szolgáló épületek használhatóságának fokát; már pedig a megállapított tényállásból nem vitás, hogy ezek az épületek jóformán teljesen elpusztulván, a gyári üzemre teljesen hasznavehetetlenekké váltak. Mivel pedig a bérbeadó a bérbeadott dolgot a bérlet tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas állapotban fentartani köteles; mivel a megállapított tényállás szerint ezt a tűzeset lehetetlenné tette, a bérleti szerződés lényeges tárgyának elenyészte pedig, állandó joggyakorlatunk szerint, a bérleti szerződés hatályát megszünteti, hacsak a felek másként meg nem egyeztek; mivel ugyancsak a tényállás szerint, az egész bérlemény helyreállítása három hónapot, a gyárüzemhez szükséges épületek helyreállítása pedig 4—6 hetet venne igénybe; mivel a székesfőváros lakbérleti szabályzatának 20. §-a értelmében akkor, ha a szükséges javítások vagy átalakítások a birói szemlétől számítandó 14 nap alatt sem fejezhetők be akképen, hogy a bérlemény ettől kezdve teljesen használható legyen, a bérlő a bérlettől még akkor is elállhat, ha azt meghatározott időre kötötték volt; mivel a peres felek közt megkötött bérleti szerződés különös rendelkezést a peres kérdés fölmerültének esetére nem tartalmazván, a bérleti viszonyra a lakbérleti szabályrendeletben foglalt határozatok irányadók (1. §.); mivel az 1881: L1X. t.-cz. 93. §-a értelmében lakbérleti ügyek eldöntésénél ezeketa lakbérl. szabályokat kell alkalmazni, még pedig, az 1868 : L1V. t.-cz. 254. §-ának általános szabálya szerint akkor is, ha azokra a felek nem hivatkoztak; mivel a megállapított tényállás szerint, az alperes a lakbérleti szabályzat 20. §-a rendelkezésének a felperessel szemben alkalmazásáról kifejezetten le nem mondott, a peres felek közt néhány héten át folyt alkudozásokat pedig az alperes részéről való ilyen joglemondásnak minősíteni nem lehet; mivel végül a felebbezési biróság nem állapította meg, hogy a peres felek közt az újonnan felépítendő épületeknek az alperes által kibérlése avagy a már fennálló albérleti szerződésnek a változott viszonyok közepette is fentartása tekintetében bármily megállapodás jött volna létre: a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn helybenhagyta az elsőbirósági Ítéletnek azt a részét, a mely az alperest, az albérleti szerződés felbontására irányuló viszonkeresetével elutasította. Éppen ezért a felebbezési biróság Ítéletének erre vonatkozó részét ennek az Ítéletnek a rendelkező része értelmében megváltoztatni kellett. Curiai határozatok. XIV. köt. 11