Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

XVII A marhalevél adatai a tulajdonszerzésnek nem döntő bizo­nyítékai. 2839. 21. Közeli rokonsági és családi kötelékben állók közötti viszony­ban az a vélelem áll fenn, hogy azok egymásnak vagyoni viszo­nyairól tudomással birnak s így az igénylő felperes mint a végre­hajtást szenvedő veje a köztük létrejött vételi ügylet megkötése­kor tudomással birt arról, hogy a hitelezők kielégítési alapjául szolgáló lefoglalt és igényelt ingók megvétele által a kielégítési alap elvonatik, az ilyen jogügylet pedig a hitelezőkkel szemben hatálytalan. 2851. 55. Az a tény, hogy végrehajtást szenvedett a pinczéjében el­helyezett borait, azok lefoglalása előtt, az igénylő felperesnek nemcsak eladta, hanem magát a pinczét is neki bérbe adta, a bor külön átvételét jogilag helyettesíti. 2869. 100. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az igénykere­set nemcsak tulajdonjogra, hanem egyéb olyan igényre is alapít­ható, a mi anyagi tartalmánál fogva egyátalá*ban, vagy ez idő szerint jogilag akadályozza azt, hogy a lefoglalt vagyon a végre­hajtató hitelező kielégítésére íordíttassék. Ilyen igénye van annak, a ki ingatlant vásárolván, a vételárt a tehermentesítés biztosítása czéljából birói letétbe helyezte az ellen, a ki a letéti összeget az eladó elleni követelése miatt utóbb végrehajtásilag lefoglalta. 2927. 228. A végrehajtási törvény 92. és 96. §§. rendelkezéseiből jog­szerűen következik, hogy a tartalmánál fogva lényegileg igény­perben nem szükséges, hogy az igényelt vagyonnak a foglalás alól felmentésére irányuló kérelem szószerint ezekkel a szavakkal fejeztessék ki, másrészről az, hogy igényperben egyedül az igé­nyelt vagyonnak a foglalás alól felmentése dönthető el és így egyéb jogviszonyra vonatkozóan esetleg előterjesztett kérelem érdemben el nem dönthető, az ily kérelem tehát egymagában véve az igénypert ebbeli jellegétől meg nem fosztja. 2930. 236. IV. A KERESKEDELMI TÖRVÉNY. (1875: XXXVII. t.-cz.) Az iparszerűleg folytatott nyomdai iparüzletnek és egy idő­szaki lap tulajdonjogának s ezzel együtt kiadói jogának átruhá­zása iránt kötött ügylet a K. T. 259. §. 5. pontja értelmében kereskedelmi ügyletnek tekintendő. 2893. 149. Ha az árú a kikötött, vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, a K. T. 348. §-a szerint a vevőnek joga van árleszállítást követelni és ebbeli jogának érvényesítésére nem szükséges, hogy az árút eladónak rendelkezésére bocsássa. 2918. 208. Curiai határozatok. XIV. köt. b

Next

/
Thumbnails
Contents