Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

132 A felebbezési bíróság felperest haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria a felek közt kötött haszonbérleti szerződést az 1909 október hó 1. napjával kezdődő joghatálylyal felbontottnak jelentette ki és alpereseket arra kötelezte, hogy a haszonbérlet tárgyát tevő ingatlanokat 1909. évi október 1. napjáig a felperes birtokába bocsássák és az összes perköltségeket fizessék, a következő indokolással : A felebbezési bíróság ítéletét felülvizsgálati kérelemmel a felperes támadja meg és abban azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy őt a közötte és alperesek között kötött haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti keresetével elutasította, annak ellenére, hogy Ítéletében az alperesek szerződésellenes mulasztását megállapította és habár a szerződés 10. pontja őt a megállapított szerződésellenes mulasztás esetére a szerződés felbontására feljogosítja. Ez a panasz lényegileg alapos. A felebbezési biróság ugyanis, Ítéletében, alakilag és tartalmilag valónak fogadta el a keresethez A) alatt csatolt okiratot, ennek 3. pontja szerint pedig a felperes kifejezetten fentartotta azt a jogot, hogy arra az esetre, ha a haszonbérlők a haszonbért a szerződésben meghatározott időszakokban pontosan nem fizetnék, úgy őket a haszonbérletből kimozdíthassa. Ugyanazon szerződés 10. pontja szerint pedig a haszonbérbeadó összes ingatlanaira kivetett adókat és közterheket, ezek között azokat is, a melyek a haszonbérlet alul kivont ingatlanok után rovatnak ki, a haszonbérlők kötelesek megtérítési igény nélkül sajátjukból viselni, továbbá, hogy mulasztás esetén a bérfizetés elmulasztása esetére megállapított elbánás alá esnek. Megállapítást nyert továbbá, hogy az alperesek az 1908. év II. negyedére kirótt adókat a törvényben meghatározott időben le nem fizetvén, azok végrehajtás útján a felperestől hajtattak be. A S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó eme tényállás szerint tehát nyilvánvaló, hogy az alperesek az adók és közterhek viselése iránt fennálló szerződési kötelezettségüket megszegték, ennek a szerződésellenes mulasztásnak fenforgása esetén pedig a szerződés 10. pontjához képest, a haszonbérbeadó felperes a szerződést felbontani jogosult. Minthogy pedig a közadók fizetésének idejét a törvény szabályozza, ezzel szemben az alperesek azt, hogy az adófizetés