Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

116 biztosítására lekötötték a felperesnél betéteik után tett és teendő befizeteséket; mivel a felperes szövetkezet alapszabályainak 8. §-a értelmében a tagok befizette törzsbetétek a tagoknak az egyesület irányában netalán fenlévő mindennemű tartozása és kötelezettségének biztosítására zálogul szolgálnak, tehát a felperes által az elsőrendű alperesnek tartozása ellenére a harmadrendű alperes által vállalt kezességgel biztosított követelés fennállásának tartama alatt kiadott összegek révén a kezes helyzete sem rosszabbodhatik, mert a felperes alapszabályellenes eljárásából hátrányos következések jogi hatálylyal csak reá háramolhatnak; mivel ezek szerint a harmadrendű alperes követelheti, hogy a felperes az elsőrendű alperes egyenes adós javára nála a ténymegállapítás szerint még most is kezelt 1386 K-ás összegből elsősorban azt a 600 K-ás tartozást és annak összes járulékait egyenlítse ki a felperes, a melynek erejéig ő az első és másodrendű alperesért kezességet vállalt; mivel a kezességgel biztosított tartozást több egyenlő jogczímű tartozás közt a terhesebbnek kell tekinteni: a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn a felperes összes, részben be sem perelt követeléseinek arányos megosztásával a harmadrendű alperes javára csak 207 K 90 f-t számított be. Éppen ezért, ítéletének megváltoztatásával ki kellett mondani, hogy a harmadrendű alperesnek joga van arra, hogy a felperestől a kezességével biztosított 600 K-ás tartozásának járulékaival együtt az elsőrendű alperes nevén álló 1386 K-ba beszámítását követelje, mivel pedig a beszámítással a harmadrendű alperes egész tartozása megszűnik, a felperest vele szemben egész követelésével elutasítani kellett. Ilyképen a felperes a harmadrendű alperessel szemben teljesen pervesztessé válván, őt a S. E. 109., 168. és 204. § §-ai értelmében a per összes költségeinek viselésére kötelezni kellett. (Kir. Guria I. G. 194/1908. 1909 január 22.) 2880. A házassági szerződésnek az a rendelkezése, hogy «a vőlegény menyasszonyának meghatározott összeget hitbérképen azon esetre kötelez, ha a házasság gyümölcstelen maradna és a menyasszony őt túlélve, özvegységre jiit», nem áll ellentétben a szerződésnek azzal