Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

XII melyekért az id. t.-cz. 34. §-a szerint kártérítés sommás birói eljárás útján igényelhető. 2901. 167. Az a pergátló kifogás, hogy a kereset az összegre való tekintettel sommás eljárás alá nem tartozik, nem olyan, a mit a bíróság a per bármely szakában hivatalból figyelembe venni köteles, de olyan sem, a mit a mindenkori alperes az elsőbiróság előtt és az érdemleges ellenkérelem előterjesztése előtt hibáján kívül nem érvényesíthetne; következéskép a S. E. 135. §-a szerint olyan pergátló kifogás már csak a felebbezési eljárásban nem érvényesíthető és a felebbezési bíróság által tekintetbe nem vehető. 2907. 183. A felebbezési bíróságnak az illetékesség kérdése tárgyában hozott határozata ellen felhozott felülvizsgálati panasz a S. E. 184. és 214. §-a, illetőleg az 1881 :LIX. t.-cz. 59. §. 4. pontjának rendelkezéséhez képest tekintetbe nem vehető, ha a kereset kártérítés czímén készpénz fizetésére irányul s így tárgyánál fogva nincs valamely ügybirósághoz akként utalva, hogy attól eltérésnek nem lenne helye. 2931. 238. Ha az elsőbiróság az illetékesség kérdésében az alperes részéről előterjesztett pergátló kifogást elutasította, az ennek következtében az ügy érdemében tartott tárgyaláson pedig alperes viszonkeresetet támasztott, ellenben a felebbezési bíróság az elsőbiróság határozatának megváltoztatásával az illetékességi kifogásnak helyt adott: akkor a felebbezési bíróság a viszonkeresetnek elkülönített eldöntésébe nem bocsátkozhatik, hanem az elsőbirósági eljárást egész terjedelmében feloldani tartozik. 2931. 238. A Gs. T. 152. §-a szerint a külön kielégítésre jogosított hitelező csődön kívül is a törvényes lépéseket a tömeggondnok ellen köteles intézni és a Gs. T. 8. §-a szerint a csődnyitás hatályának kezdete után olyan pereket, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok képezik, a közadós ellen sem megindítani, sem ellene folytatni nem lehet. 2935. 251. 107. §. Közbenszóló ítélet esete. A felebbezési bíróság a S. E. 167. §-a értelmében csakis az ott egyenként felsorolt két esetben jogosult határozatát az elsőbiróságtól eldöntött kérdésre szorítani és az ügyet, a mennyiben szükségesnek látja, az elsőbirósághoz visszautasítani. 2950. 283. 172 177. §§. A felehhezés nyilvános előadása. Oly esetben, midőn a fél felebbezésében az ügy nyilvános előadását kérte és az ellenfél beadott észrevételeiben kijelentette, hogy szóbeli tárgyalást szintén nem kiván, a felebbezési bíróság