Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

99 2868. Ha a szülők különválva élnek és gyerinekük eltartásáról nem intézkednek az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségeit melyik szülő legyen köteles viselni, az 1877 : XX. t.-cz. 13. §-a értelmében a gyámhatóság határoz. A férj, a ki nejének tőle távozása után Amerikába költözött a nélkül, hogy neje tartásáról kellően gondoskodott volna, visszatéréséig a nő részére ideiglenes nőtartás fizetésére kötelezendő. A felebbezési bíróság felperest ideiglenes nő- és gyermektartás iránti keresetével elutasította, a kir. Guria a felebbezési bíróság ítéletének részben feloldásával, a pert a gyermektartást illetően hatáskör hiányában hivatalból megszüntette, egyebekben pedig felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adva, a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta, felperes személyes tartási igényét megállapította, és a felebbezési bíróságot utasította, hogy a tartásdíj összegének és a tartás tartamának kérdésében tárgyalást tartson, a tényállást e tekintetben szabatosan állapítsa meg és annak alapján új Ítéletet hozzon, a következő indokolással: Ha, mint a jelen esetben a szülők különválva élnek és gyermekük eltartásáról nem intézkednek, az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségeit melyik szülő legyen köteles viselni — mint ez a 10902/1892. számú ministertanács határozatban kimondatott — az 1877 : XX. t.-cz. 13. §-a értelmében a gyámhatóság határoz; minthogy pedig felperes keresetében alperest gyermektartásban is kérte elmarasztalni és eme kérelmét mindvégig fentartotta, e részben a S. E. 184. §-a rendelkezésének alkalmazásával a pert hatáskör hiányában meg kellett szüntetni. Áttérve felperes felülvizsgálati kérelmére, az a felperes személyes tartását illetően alaposnak találtatott. Ugyanis a felebbezési bíróság ítéletének indokaiban megállapított és a S. E. 197. §-ának rendelkezése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint, a peres felek között a miatt, mert felperes atyja az igért 800 korona hozományt kiadni vonakodott, súrlódások támadván, felperes e miatt hagyta el alperest és atyjához költözött; továbbá, hogy midőn felperes már az atyai házhoz távozott, alperes ugyanazt felhívta, 7*