Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
5S melyeket a bérlő tartozik ugyan fizetni rendes és pontos időben a tulajdonos helyett, ezen fizetéseket rendes hivatalos nyugtával tartozik igazolni és azzal gondnoknak beszámolni, ki pedig neki a hivatalos nyugtán kitüntetett összegeket a gyámpénztárból visszautalványoztatja. A felebbezési biróság az elsőbiróság előtti eljárás adatai és az ott felhozott bizonyítékok alapján megállapította továbbá azt is, hogy az alperes 1907. évben, az előbbi gondnokkal és az árvaszék elnökével szóbelileg akként állapodott meg, hogy a haszonbéreket mindaddig nem fizeti, a míg a kölcsönös követelésekre el nem számolnak, hogy erre a szóbeli megállapodásra a gyámhatóság hozzájárulása ki nem kéretett, továbbá, hogy a gondnok és az alperes között az összeszámolás 1907. évi szeptember hó 10. napján megejtetett, melynek eredménye az volt, hogy az alperes követelését 1997 K 58 fillérben számolta fel, míg ezzel szemben a felperes követelése 4200 koronában állott fenn; végül, hogy az alperes 1907. évi január hó 1. napjától a kereset megindításáig 5 negyedéven át a haszonbérre a gyámpénztárnál fizetést nem teljesített, hanem ezeket az összegeket úgy az 1908. évi április és júliusi évnegyedre járó részleteket az illető gyámpénztárba 1908. évi április havában fizette be. Ennek az alperes részéről meg sem támadott tényállásnak a S. E. 197. $-a értelmében való alapul vétele mellett az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint az A) alatti okiratban foglalt haszonbérleti szerződést az alperes fizetési késedelme okából megszüntette és az alperest a haszonbérlemény kibocsátására és perköltség fizetésére kötelezte; mert a gondnoknak és az árvaszék elnökének a fizetési határidők elhalasztására nézve a szerződés kifejezett rendelkezéseitől eltérő engedményei gyámhatósági hozzájárulás nélkül érvénynyel nem birnak, következően azok a felperest nem is kötelezik. Mindazonáltal eme szóbeli megegyezés érvénytelenségéből jogszerűen egyedül az következik, hogy a lejárt haszonbérleti részletek esetleges érvényesítésénél az alperes a szóbeli megegyezést sikerrel föl nem hozhatná, ellenben az alperesnek fizetési késedelme tekintet nélkül arra, hogy a gyámhatóság ez összeszámolás eredményét helyesnek fogadta e el vagy sem?
