Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

30 idegenítési és terhelési tilalom van feljegyezve, mert az a kérdés, vájjon a pernyertes fél kielégítést nyerhet-e vagy sem? nem tartozik a követelési per keretébe. Az itélet végre nem hajtható, ha abban az alperes a megjelölt ingatlan értéke erejéig marasztaltatott annak tüzetes megjelölése nélkül, hogy mily érték veendő irányadóul, azaz érték-e, a melylyel az ingatlan a tulajdonos halálakor birt, avagy az, a melylyel az itélet végrehajtása idejében fog bírni. A felebbezési bíróság alpereseket mint az eredeti adós örököseit az utóbbi után maradt ingatlanok értéke erejéig marasztalta, ellenben a kir. Guria a felebbezési bíróság Ítéletét feloldotta, és további eljárást rendelt el a következő indokokból: A II—V- r. alpereseknek az a panasza, hogy a marasztalás tárgyát tevő ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom van feljegyezve, az itélet tehát ebből az okból végre nem hajtható, nem jöhetett tekintetbe, mert a szóban forgó feljegyzés nem gátolhatja a bíróságot annak a vagyonnak a megjelölésében, a melyből felperes kielégítést kereshet, mivel az a kérdés, vájjon a felperes kielégítést nyerhet-e vagy sem? nem tartozik ennek a pernek a keretébe. Ellenben alapos mind az ügygondnoknak, mind a II—V. r. alpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság nem állapította meg szabatosan, vájjon V. József után, a halasi 4202. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlannak átruházása után maradt-e hagyaték és ha igen, miből áll az, mennyi az értéke és hogy kik mily tiszta értéket örököltek; alapos az a panasz is, hogy a felebbezési bíróság nem állapította meg azt sem, vájjon a II—V. r. alperesekre a szóban forgó ingatlan átruházása valóban visszterhesen történt-e vagy sem? és hogy az ezt az ingatlant terhelő adósságok közül ezek az alperesek mennyit fizettek ki? Alapos végül a II—V. r. alpereseknek az a panaszuk is, hogy a felebbezési bíróság ítélete végre nem hajtható; mert a marasztalásnak ez az alakja «a k—i 4202. sz. telekjegyzőkönyvben 9916. hrsz. ingatlan értéke erejéig» nem jelöli meg szabatosan, hogy mily értéket kell itt irányadóul venni? Azt-e, a melylyel az ingatlan általában bir, tekintet nélkül az alperesek és férjeik által állítólag teljesített adósság-törlesztésekre, avagy azt-e, a