Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

•27 megvett árút vegye át és a kikötött vételárt fizesse meg^ kötelezettségének eleget nem tett, akkor eladónak meg­nyílt az igénye ahhoz, hogy a K. T. 352. §-ában meg­határozott vagylagos jogok valamelyikét gyakorolja, a 354. §. szerint pedig a szerződő felek közül a másikat csak az tartozván azonnal értesíteni, a ki teljesítés he­lyett kártérítést követelni vagy a szerződéstől elállani kiván; ennek hiányában eladó teljesítést a törvényes elévülési időn belül további értesítés nélkül követelhet. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Curia alperest arra kötelezte, bogy felperesnek az ez által 25 darab b—i részvény átadása ellenében 5000 K tőkét és perköltséget fizessen, a következő indokolással: Alperes ugyan válasziratában megtámadja felülvizsgálattal a felebbezési biróság Ítéleti ténymegállapításának egy részét; azon­ban alperesnek ez az eljárása a S. E. 188. §-a szerint, mint felül­vizsgálati kérelem elkésett, egyébként pedig alperes válasziratában kifejezetten nem csatlakozott és a S. E. 190. §-a rendelkezése ellenére nem adta elő, hogy a felebbezési biróság ítéletének minő megváltoztatását kéri; épen ezért alperes részéről ez iránt fel­hozottak tekintetbe nem vehetők. Felperes részéről felülvizsgálati kérelmében, azonban nem valamely eljárási szabály nem alkalmazására vagy nem helyes alkalmazására vonatkozóan felhozott új ténykörülmények és bizo­nyítékok a S. E. 197. §-a szerint tekintetbe szintén nem vehetők. Az alsóbirósági Ítéletekből és tárgyalási jegyzőkönyvekből kitetsző ügyállás szerint a 25 darab illető részvény felperes bir­tokában van és felperes részéről fel sem hozattak olyan tény­körülmények, a melyekből jogszerűen következtetni lehetne arra, hogy felperes a részvények birtoklása mellett is a megfelelő érték után kamatot követelhetne; épen ezért felperes felülvizsgálati kérelmét annyiban, a mennyiben az arra irányul, hogy részére 5000 K érték után kamat meg nem ítéltetett, el kellett utasítani. Felperes felülvizsgálati kérelmében panaszolja azt, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy őt az 5000 korona tőkére nézve keresetével, hivatkozva a K. T. 352. §-ára azért utasította el, mert ő 1906. évi január hó 17-től számítva és az időközi újabbi sikertelen felhívás daczára csak majdnem

Next

/
Thumbnails
Contents