Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

-24 A felebbezési biróság alperest havi 200 K ideiglenes nótartásban marasztalta, a kir. Guria pedig alperes felülvizsgálati kérelmét részben visszautasította, részben elutasította a következő indokolással: A felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 185. §-a <i) és c) pontjai alapján az alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel és egyebek közt azt is panaszolja, hogy a felebbezési biróság helytelenül mellőzte a S. E. 159. §-ának alkalmazását, a mikor az elsőbiróság által végrehajthatónak kimondott Ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránt előterjesztett alperesi kérelmet megtagadta. Minthogy azonban a S. E. 117. §-a alapján a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított elsőbirósági Ítélet végrehajtásának korlátolása tárgyában hozott felebbezési bírósági határozat ellen a S. E. 159. §. utolsó bekezdése szerint felfolyamodásnak helye nincs és így ez a határozat nem tartozik azok közé, a melyekre a S. E. 129. és 184. §§-ai értelmében a felülvizsgálat kiterjeszthető volna, ennélfogva a felülvizsgálati kérelem, a mennyiben az a felebbezési bíróságnak az ellen a határozata ellen irányul, a melylyel az elsőbirósági Ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti alperesi kérelem megtagadtatott, mint a törvény által kizárt perorvoslat, hivatalból volt visszautasítandó. Alaptalan az alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértésével utasította el az alperes abbeli kérelmét, hogy a további tárgyalás és Ítélethozatal a házasság érvénytelenítése iránt a peres felek közt folyó perben hozott elsőbirósági ítélet jogerőre emelkedéséig felfüggesztessék : mert a házastársak közt a házassági kötelék felbontható, vagy a megtévesztés miatt megtámadható, de az 1894 : XXI. t.-cz. 67. §-a szerint annak a bíróság részéről érvénytelennek nyilvánításáig érvényesnek tekintendő házasság érvénytelenítése iránt indított pernek megindítása és folyamatban léte jogilag még akkor sem akadályozza az ideiglenes nőtartás iránti per megindítását vagy folytatását, ha abban a bontó vagy érvénytelenítési perben már elsőbirósági, de még jogerőre nem emelkedett Ítélet hozatott. Ebből pedig jogilag következik, hogy a felebbezési biróság, a mely a tárgyalást fel nem függesztette, nem sértett jogszabályt azzal, hogy ennek folyományaként az elsőbirósági Ítélet végrehajtását nem korlátolta.