Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

7 ki, nem minősítette a peres felek közös adósságának, nincs megállható alapja; ellenben lényegileg alaposak azok az alperesi panaszok, a melyek azért emeltettek, mert a felebbezési bíróság az alperest azokkal az ellenköveteléseivel, a melyeket ebben a perben beszámítás útján érvényesíteni kivánt, külön perre utasította. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt ügyállás szerint ugyanis, a felperes keresetében azon az alapon kérte az alperest 30,000 korona tőke és járulékai megfizetésére kötelezni, mert a közötte és alperes között fennállott házassági kötelem tartama alatt, a felperes készfizetési kezesség mellett, az alperes által a m. t. bank mint szövetkezettől kölcsön felvett 30,000 K tőke és járulékai, a felperes külön vagyonából elégíttettek ki; míg ezzel szemben az alperes azt vitatta, hogy a szóban forgó tartozás, a volt házastársak közös adóssága volt; mivel az a közös gyermeke neveltetésére, a háztartás szükségleteinek fedezésére és közös adósság törlesztésére fordíttatott. Minthogy azonban abból a körülményből, hogy a férj által felvett kölcsönről kiállított adóslevelet a nő készfizetői kezes minőségében aláirta, a tartozás közösségének a nő által való elismerésére jogi következtetést vonni nem lehet; másfelől a közös gyermekek neveltetése és a háztartás költségeinek viselése első sorban a férjet, mint családfőt terheli, annálfogva az e czélra felvett kölcsön kizáróan a férj és nem a házastársak közös adósságának tekintendő. Minthogy továbbá a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint az alperes, az általa vitatott azt a körülményt, hogy a szóban forgó kölcsön, részben vagy egészben a házastársak közös adósságának kiegyenlítésére fordíttatott volna, nem bizonyította, annálfogva az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint az alperes által a m. t. bank mint szövetkezettől felvett kölcsönt az alperest egyedül terhelő adósságnak jelentette ki. Ellenben alapos az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben felhozott az a panasza, hogy a felebbezési bíróság az alperest a beszámítás útján érvényesíteni czélzott ellenkövetelésével jogszabály megsértésével utasította külön perútra; mert a S. E. 106. §-a szerint a beszámítási kifogás útján érvényesíteni kivánt ellenkövetelések, még ha azok eldöntése a tárgyalás elhalasztását vonná is maga után, külön perre csak