Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

146 Minthogy pedig helyes a felebbezési bíróság ítélete indokaiban foglalt az a kijelentés, hogy a mezőgazdasági birtokon lévő állatok és gazdasági felszerelési tárgyak, az ellenkezőnek bizonyításáig, a földbirtok tulajdonosának tulajdonául vélelmezendők, ennélfogva nem sértett a felebbezési bíróság jogszabályt azzal, hogy a végrehajtási jegyzőkönyv 1-—4. és 6—9. tételei alatt összeirt fentebb felsorolt ingókat a felperes férje elien foganatosított foglalás alól felmentette. Az a panasz, hogy a felebbezési bíróság mellőzte annak a jogszabálynak alkalmazását, a mely szerint a házasság tartama alatt szerzett vagyonra nézve a férj tekintendő főszerzőnek, azért alaptalan, mert az ebben a jogszabályban rejlő vélelemmel szemben nincs kizárva annak a bizonyítása, hogy a házasság alatt szerzett vagyont a nő sajátjából szerezte, ezt a ténykörülményt pedig a felebbezési bíróság bizonyítottnak vette és pedig nem csupán azzal, hogy az I. r. alperes nem tagadta azt a felperesi állítást, hogy a végrehajtást szenvedőnek külön keresetforrása nincs és ez a felperessel együtt élt és gazdálkodott a végrehajtás előtt a felperes földbirtokán, hanem a per körülményeiből és a tanuk vallomásának mérlegeléséből merített indokok alapján is. Áttérve a felperes csatlakozási kérelmére, alaptalannak találtatott az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, a mikor az I. rendű alperest az előző felülvizsgálati eljárás és az ezt követő felebbezési eljárás költségében a felperes javára nem marasztalta; mert az 1881 : LX. t.-cz. 98. §-ában foglalt az a jogszabály, a mely a S. E. 229. §-a szerint továbbra is érvényben maradt és a mely szerint az igényperben a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők abban az esetben, ha a foglaláskor a fenforgó körülményekből azt lehetett a végrehaj tatónak vélelmezni, hogy a lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedő tulajdonai, az állandóan fennálló bírói gyakorlat szerint kiterjed az igényperbeli felebbezési és felülvizsgálati eljárási költségre is és pedig akkor is. ha a felebbezési bíróság ítéletének a felülvizsgálati bíróság részéről történt feloldása következtében további felebbezési és uj felülvizsgálati eljárás fordult elő. A fenti indokokból úgy az I. rendű alperes felülvizsgálati, mint szintén a felperes csatlakozási kérelmével el volt utasítandó és a most említett jogszabálynál s bírói gyakorlatnál fogva a je-